Mi nagyon nem vagyunk az a szokványos pár. Mindig is különleges akartam lenni, lásd. nomád élet, jurta, ökofalu, otthonszülés, otthontanulás, stb. Most a kapcsolatom különleges!
Nem fogunk összeházasodni, nem is költözünk össze. Mindenkinek megvan a saját háza, a maga élete, munkája, hobbija, szokásai. Szeretjük, ha a mi-idő mellett bőven jut én-idő is.
Ez a hét azonban különleges volt, szinte az egészet egymás társaságában töltöttük. Idetáborozott, és a végén megköszönte a "pajtásnőnek" az "úttörőtábort". Talán még sosem voltunk megszakítások nélkül ennyi időt együtt. És mennyire nagyon jó volt!
Szeretem vele a randi-fílinget. Folyamatosan vibrál bennünk, köztünk a várakozás, vágyakozás. Egymástól távol is megvan az állandó kommunikáció telefonon vagy chatben. Aztán jönnek a találkozások, az újra és újra egymásra találások.
Viszont szeretem az együtt töltött egyszerű hétköznapokat is. Ebben a hétben most volt ház-felújítás (Vésés! A végére igencsak kimelegedve...), betegápolás, munka-szervezés, csupa mindennapi dolog. Mindennapi helyszíneken, úgy mint fürdőszoba, konyha, mindennapi tárgyak között, például kád, hűtőszekrény.
Finom ennivalók, például zöldbab-leves, gombaszósz rizzsel, túrós süti – és szívecske alakú pogácsa, amit még többnaposan, csontszárazon is jól esik rágcsálni.
Nagyra tudom értékelni az együtt alvást. Amikor egyedül vagyok, sokszor nehezen megy az elalvás, éjjel is többször felriadok, hajnalban megébredek. Egymással viszont hihetetlen sokat és mélyen tudunk aludni. Nagyon jó döntés volt két éve megvásárolnom ezt a szép fenyőágyat kényelmes matraccal, sok örömöt ad nekem, nekünk.
Most viszont nem a saját ágyamban alszom, legszorultam a kanapéra (régi „szép” idők…). Ugyanis itthon vannak a lányaim, és eljöttek hozzájuk a barátnőik is. Készült a kondérnyi borsóleves, lesz süti-sütés. Öten vannak fent a tetőtérben, a csend és nyugi után szokom a tömeget. A sok gyerek jelenléte persze nagyobb zsivajt, nyüzsgést jelent, de én élvezem. Szeretem őket, például a közös Activity-zést velük.
A héten a fiam is máshol alszik már, ugyanis átköltözött A-ból B-be. Holnap látogatom meg az új lakásban Újlipótvárosban.
Nagyon örülök, hogy egyik lányom már kitöltötte a Nemzet Hangját, és részt vett Fehérváron a Tiszás rendezvényen.
Ha már Tisza: a hét másik meghatározója számomra (és remélem az ország számára is) ez a párt, ez a mozgalom.
Kedden Magyar Péter Nógrád megyébe látogatott. Először úgy volt, hogy Nagyoroszi lesz az első helyszín, de sajnos végül csúszás miatt ki kellett hagynia.
Mindenesetre öröm volt számomra megismerkedni a faluval, más szigetek kapcsolattartóival, tagjaival. A TISZA sajtósainak interjút is adtam itt.
Innen többekkel átmentünk Balassagyarmatra, a járási központba. Mire megérkeztünk, már sokan összegyűltek a Művháznál a parkban.
Jó volt ismerős önkéntesekkel találkozni, valamint új aktivistákkal és támogatókkal kapcsolódni.
Itt állt „Ricsi”, a teherautó, aminek platójáról Magyar Péter a beszédeit szokta tartani országjáráskor. Én most találkoztam Ricsivel harmadjára (korábban Nógrádon és a budapesti TISZA-kongresszuson is).
Érkezésekor Péter velem is kezet fogott.
Készült közös csoportkép is a tiszásokkal.
Valamint filmfelvétel arról, amikor a megyei kapcsolattartónk egy nemzetiszínű karkötőt ad át nekem.
(Sajnos sok itteni fotó elég rossz minőségű, mert videókból vágtam
ki őket.)
Az országjárás konkrét apropója, hogy a héten indult a Nemzet Hangja kezdeményezés. Magyar Péter célja három hét alatt az ország minden megyéjébe eljutni, méghozzá több helyszínre, nekünk önkénteseknek pedig a terv: a megye összes településén legalább egyszer (de inkább többször) megjelenni.
Sajnos jöttek a hírek, hogy másutt megtámadták a békés aktivistákat (Eger, Tök), hergelték őket (Endrefalva, Etyek), illetve a hivatalos területfoglalási ellenére rájuk hívták a jegyzőt, rendőröket, köztereseket (Zsámbék, Sopron). Nálunk szerencsére semmiféle atrocitás nem történt, minden nyugalomban zajlott. Jövő héten Berkenye és Diósjenő, aztán Rétság következik.
Nagyon vicces, többedjére kapok olyan felkéréseket külföldi utazási irodáktól, amiben ez áll „Guided tour in Vienna”. A tengerentúl élőknek rendre el kell magyarázom, hogy én Budapesten vállalok idegenvezetést, nem Bécsben. Habár nálunk is van Bécsi út, és Óbudához igencsak kellemes emlékeim fűződnek.
Eddig érdekesek, bár nem túl változatosak voltak az idegenvezetésben kapott lehetőségeim. Csak budapesti városnézések, vagy Budán, vagy Pesten, vagy mindkét oldalon. Most azonban körvonalazódik egy Dunakanyar és egy Balaton Tour is. Mindkettő a szívem csücske!
A konkrét idegenvezetésen kívül nagyon szeretek különböző helyek látnivalóinak, történetének, legendáinak utánajárni. A fix túráknál jobban kedvelem az egyénieket, amikor személyes igényekre, elképzelésekre szabhatom a programot. Egyik hobbimmá vált a különböző útitervek összeállítása, és ha lehetőségem adódik rá, akkor persze megvalósítása is.
Az idegenvezetésnek egyik vállfaja a scooter-es túra. Épp most szombaton lett volna ebből a vizsgám, de ma elmaradt, jövő hétre tolódott. Megmondom őszintén, nem is bánom, hogy nem kell ebben a szakadó esőben végigrobognom a városon.
Az esős, borongós idő azonban jót tesz a növényeknek.
Nem tántorítja el a virágokat attól, hogy szirmot bontsanak, sőt, segíti őket a fejlődésben.
A kertben a hagymások egyre nagyobbak, és végre kinyílt nálam az első (fehér) jácint.
Pár nappal később pedig az első nárcisz kezdett el sárgállni.
A sárgák után itt vannak a lila kankalinok is nálam.
Ibolyatenger borítja a kertet, és nyílik a százszorszép is.
A felásott nagy veteményessel sajnos még semmit sem tudtam kezdeni, a folyamatos eső annyira feláztatta, hogy full sár, lehetetlenség, felkapálni, belevetni.
A magaságyásokban viszont már ott a pici saláta, kicsi retek.
A kertben mindjárt virágzik a ringló, a faluban pedig több helyen az aranyeső.
Csak nemrég kezdődött a tavasz, és olyan gyorsan eltelt az idő, hogy mindjárt itt van március vége. Jön a jövő hét, az április, az igazi kikelet, a tobzódás virágban, illatokban, madárdalban, rovarzümmögésben. Valamint érdekes és izgalmas kalandokban. Érzem, sok olyat fogok csinálni ebben a hónapban, amit még sosem. Nagyon várom!
2025. március