- Elég kevesebb fát rakni a kályhába, takarékon lehetett fűteni a házat. Sőt, volt olyan nap, amikor egyáltalán be se kellett gyújtani. Apropó: a múltkori eset óta minden szuperül működik. Pikk-pakk begyullad a fa, húz a kémény, gyorsan felmelegszik a kályha. - Alapvetően magasabb ilyenkor az energiaszintem. Mostanában már totálisan rá vagyok kattanva Azahriára, minden nap meghallgatom a Puskás Aréna koncertjét, max. hangerőn üvöltetem, ordítva éneklem a számokat, közben ugrálva táncolok, kirezegve magamból minden negatív dolgot. Mondjuk azt is elismerem, hogy igenis kellenek a sötétebb, hűvösebb időszakok is. Egyrészt ezek után sokkal jobban értékeljük a napsütést és a meleget. Másrészt ezek az idők pont alkalmasak arra, hogy az ember bekuckózzon a házba, és: - Egyen egy jó tejszínes-fűszeres krémlevest bogyóbigyóval (ez nálunk a levesgyöngy beceneve) - Egyen zöldséges (karalábé, répa, krumpli, vöröshagyma, fokhagyma) tócsnit rizibizivel
- Egye a lánya által sütött isteni finom rácsos almás süteményt
- Megírjon egy újabb cikket egy turisztikai oldalra, a Szent István terem után ezúttal a Sándor palotáról
- Valamint írjon egy blogbejegyzést. Arról, hogy mi történt az elmúlt egy hétben, milyen gondolatok foglalkoztatják, és hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve.
Múlt pénteken átvettem a fekete keretes új szemüvegemet. Talán ez az első szemüveg, amit nem utálok magamon. Pontosabban az eddigiek közül ez tetszik a legjobban. Habár az olvasáshoz most már tíz éve kell hordanom, azóta képtelen vagyok magamat így megszokni. Amikor egy-egy fotón meglátom magamat szemüveggel, mindig olyan fura, mintha nem is én lennék. Lélekben egyáltalán nem tartom magamat szemüvegesnek. Most talán itt az ideje az elfogadásnak ezzel kapcsolatban is.
Ezután az IKEÁ-ban jártam az anyukámmal, aki ugyebár a napjait több hete, talán már hónapja főleg tervezgetéssel tölti. Képzeletben rendezgeti az új lakását, amibe majd tavasszal költözik be. Egyrészt konkrét bútorokat kerestünk meg, amiket Anyu már kinézett az interneten. Most élőben láthatta a leendő tálalószekrényét, komódját, éjjeliszekrényét, erkély-garnitúráját. Én gyönyörködtem a hozzám közel álló stílusú enteriőrökben, kipróbáltam, kanapékat, foteleket, ágyakat. Ugyan egész jól be van rendezve a házam, de ilyenkor szeretek elgondolkozni azon, hogy az adott bútorok közül melyiket választanám és hová raknám a térben. Nálam minden bútor natúr fa, de ezek a fehér, country stílusú bútorok is közel állnak hozzám. Ha már IKEA, természetesen ott is ebédeltünk, természetesen húsgolyót, és természetesen húsmenteset. Isteni ez a svéd zöldséges golyó krumplipürével, zöldborsóval, áfonyaszósszal. Hozzá sárgát ittam (a pénztáros legalábbis így nevezte), amúgy a hivatalos neve Langlur, ami hosszú alvást jelent svédül. A desszert almatorta volt. Anyukám új lakásának alapszínei semlegesek, fehér, natúr, szürke. Ezt a nappaliban pisztáciazöld, a hálóban pedig bézs fogja feldobni. A piactéren ezzel összhangban egymással harmonizáló kaspókat, vázákat és képkereteket vásároltunk.
Vasárnap ismét Balassagyarmaton jártam, a Nógrád megyei Tisza-szigetek kapcsolattartóinak újabb megbeszélésén. Jó volt újra személyesen látni a többieket, akikkel alapjáraton chatben kommunikálunk. Utolsó találkozásunk óta új szigetek jöttek létre, új kapcsolattartókkal is megismerkedhettem. Végre új tagok csatlakoztak a mi szigetünkhöz is (Váralja), remélem, belendülünk már. Meghirdettem eladásra a kocsit, egyelőre csak érdeklődtek iránta, még nem találtam új tulajt. Az is lehet, hogy a lányomnak fogom adni. Virág ugyanis most készül végre jogosítványt szerezni, most van túl a KRESZ-en. Jó lenne neki némi gyakorlatot szerezni a vezetésben, erre ez az autó pont alkalmas lenne. Hétfőn fogorvosnál jártam, ami rendkívül vicces pillanatokat is hozott. Előtte verőfényes napsütésben reggeliztem a diósjenei parkban, utána pedig mókás vonatozásban volt részem. Tegnap megejtettük a havi szokásos Sutit. Kriszta, Ágota, Tündi, meg ugyebár a DJ Flóra. Sajnos Barbi ezúttal nem tudott velünk tartani, viszont társaságunkban üdvözölhettük Ágit. Meg mindenféle nőket és férfiakat, lányokat és fiúkat, akikkel rendkívülit buliztunk. Kivételes volt a hangulat, szinte végig nagyon jó zenékkel, változatos repertoárral. Én csak egy Azarhiát (Rét) és egy Majkát (Belehalok) énekeltem, de persze mások számaiba is becsatlakoztunk. Szokás szerint nemcsak vokálosok, de háttértáncosok is voltunk. Többször meg is forgattak-pörgettek. A Szerelemvonatra kitaláltam, hogy vonatozzunk körbe a Sutiban, fergeteges volt. Imádjuk ezt a helyet és az ottani karaoke-partikat! Ez összességében tehát egy nagyon kompakt kis hét volt, az élet minden területén abszolút pozitívumokkal. Budapesti és nógrádi randikkal tarkítva persze. Volt itt közös bulizás és filmnézés (ezúttal egyik nagy kedvencemet ajánlottam, az Interstate 60-at), játszottunk kérdezz-feleleket és mivel mindketten szeretjük a térképeket, ezért megmutattuk egymásnak életünk helyszíneit a googlemaps-en. Ma nagyjából pihenős nap van, lájtos házimunkával, még lájtosabb munkával. Holnap viszont irány Budapest, ahol az IKEA után az XXXLutz lesz a cél. Ezen felül még izgalmas kalandok várnak rám a jövőben, de hogy mik, az TITOK! 2025. január
