Ég és Föld között

Felnőtt életem első felében „fent lebegtem az égen”, később lejöttem a földre, most pedig valahogy ennek a kettőnek az egyensúlya jellemzi az életemet.

Vannak emberek, akik annyira elrugaszkodtak a földtől, hogy szellemileg a magasságokban röpködnek, de anyagi szinten semmik. Remeteként élnek egy erdőben, ezo-spiro fesztiválokra járnak, elvégeznek 528 tanfolyamot, megvilágosító könyveket olvasnak, filmeket néznek. Mindeközben anyagilag mínusz nullán állnak, képtelenek magukról és a családjukról gondoskodni, nincs munkájuk, házuk, semmijük, ami földi. Az álmaik kergetése közben nem az evilági valóságot élik.

A másik típus, aki ezer lábbal a földön áll. Középpontban a pénz, a hajtás, a munka, a karrier. Legyen nagyobb ház, szuperebb autó, menőbb ruha, távolabbi nyaralás. Mindeközben szerintem elvész az ember lelke. Gürizik, látszólag azért, hogy jobban éljen, és közben nem él.

Én valahogy a kettő között érzem a jelenlegi énemet. Összességében egyfajta egyensúly van.

Az utóbbi években sikerült bizonyos anyagi stabilitást megteremtenem. Van munkám, rendszeres bevételem, melyből egyedül tartom el a családot, van saját házam, saját kertem. Ez egyfajta bázis, jó alap ahhoz, hogy az ember aztán valamilyen szinten lelki, szellemi életet éljen. Engem a földhöz az otthonom és a kertem köt, az anyaghoz még a mozgás, bár ott a flow miatt már megjelenik a lélek is. A tánc számomra a test és lélek tökéletes egyesülése. A zene, az írás, a töprengés pedig elvisz a szellem szintjére. Így elég nagy a harmónia.

A tanév vége azért eléggé hullámzó nálam is, a gyerekeknél pláne. Hol fel vannak pörögve, nyáriasan aktívan, a vakációt várva, hol pedig totál lelassulva, félig aludva, energia-mínuszban. Míg ők a kompetencia-mérésre és a záró dolgozatokra, felelésekre, projektekre készülnek, mi a szülőkkel a ballagtatást szervezzük ezerrel.

Kert: „Május szépen zöldellő...” Hirtelen, szinte egyik napról a másikra zöldült be most minden. A diófa levelei hajtottak ki legkésőbb, de most már az is dús zöld.

Elvirágzott az orgona és a nőszirom.

Virágzik a faluban a labdarózsa, pünkösdi rózsa és a csipkerózsa.

A réten sárga és lila virágok nyílnak, mindig szedek belőlük egy-egy csokorra valót.

Az utolsó földkupacot is lelapátoltam, letalicskáztam a kert aljába. Vettem Diósjenőn egy ágyásszegélyt, amit Nógrádra kézben vonattal, Almáskertbe a kerékpár csomagtartóján hoztam haza. A szegély és a földkupac segítségével a kert egyik csücskében kialakítottam egy újabb ágyást. Míg a régi, nagyobban egynyári virágok nőnek, az új kisebbe évelők kerültek. Az almáskerti barátomtól kapott többféle, kék, lila, rózsaszínű és sárga virágot ültettem ide.

Anyukám szívén viseli a kertem sorsát, a medvehagyma és a rozmaring után most lila (!!!) gyöngyvirágot vett nekem, és rendelt három spiraea bokrot is. Előbbi egyelőre furán, megtépázottan néz ki, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Volt a kertemben egy csomó, a házzal örökölt gyephézagos beton - elvitettem. Voltak raklapjaim, amiket a fatárolóhoz kaptam anno, de mivel a tároló megszűnt, ezeket is elvitettem. Megint egy kicsit rendezettebb lett a kert.

A veteményesben és magas-ágyásokban felszedtem a retket és a spenótot, mert már nagyon felnyurgult, elkezdett virágozni, és ilyenkor már nem olyan finom a levél illetve a termés. A spenótot eddig többnyire saláta-szerűen, nyersen ettük, az utolsó adagból spenótfőzelék lett, amit imádok. Az üres sorokban másodvetésnek megint retek lesz, mert az a másik nagy kedvencem.

A veteményes különböző pontjain a gyógy- és fűszernövényeken (menta, citromfű, oregánó, snidling, petrezselyem) kívül tavalyi zöldfélék bukkantak elő, úgy mint répa, cukkini, hagyma. Lassan olyan leszek, mint a Hyppolit a lakájban Schneider, a hagymát is hagymával eszem.

Olcsón sikerült újabb paradicsom-palántákat beszereznem. A veteményes egyik üres részébe ültettem ki őket. Ha azt hiszitek, hogy vége a palántázásnak, akkor tévedtek, még vár rám paradicsom, amit Gombóc Artúr kedvencéért holnap el is hozok Almáskertből.

A másik, eddig majdnem üres, csak úgy kapával fellazított részébe vetettem körbe a babot, tarkát is, zöldet is.

Hagyomány: A Duna TV Diósjenőn forgatott a tájházban, a híres fehér hímzés volt a téma. Nógrádon pedig összefogtak lányok, asszonyok, fiatalabbak és idősebbek, és egységes népviseletet varrtak a nagycsoportosoknak. Ezzel nemcsak őrzik a hagyományt, hanem hagyományt is teremtenek: a tervek szerint a jövőben az óvodások viseletben fognak ballagni.

Közösség: Szombatra tavaszi nyílt napot terveztem. Vicces és egyben szomorú is, hogy míg a téli alkalmon egy tucat látogatóm jött, ezúttal mindössze három. Közülük volt, aki Budapesten álmodozik arról, hogy egymaga kiköltözik az erdő közepére, volt, aki kétlaki életet él a főváros és egy mesés kis nógrádi falu között ingázva, és volt, aki már házat épített, telket vett, növényt termeszt, állatot tenyészt. A csekély létszám prózai oka a reggeli eső volt, ami az érdeklődő csapat nagy részét elriasztotta. 

Sebaj, Hédivel és Vincével, mivel persze közben kiderült az idő, nagyobb sétát tettünk a faluban: Csurgó-forrás, Kápolna, Kálvária-domb, tó, vár. A vár aljában csatlakozott hozzánk Móni. A Flórián parkot érintve kisétáltunk Almáskertbe. Jó idő volt, a teraszon ültünk le falatozni. Isteni volt a házi almalé, kovászos kenyér, hagymás pogácsa, hozzá a kertből a zöldféle. Bensőséges hangulatú beszélgetésben volt részünk, életmódról is, emberi kapcsolatokról is. Örültem, hogy Csillag is csatlakozott hozzánk, és aktívan részt vett a beszélgetésben; számára ez igazi életiskola volt, betekintés a felnőttek világába, az élet valóságába.

Diákok: Egy kis dicsekvéssel kezdem, a múltkori kézilabda arany után a kisiskolás focibajnokságon is megyei bajnokok lettek a Heszesek! A helyesíró versenyen is lett kettő megyei első helyezettünk, akik az országos fordulón is szép eredményt értek el.

Gyermekeim: Virághoz Jocó bácsi után most épp Scherer Péter színész tért be falatozni. Csillagén Balatonfüreden kirándultak. Kende sikeres egészségügyi vizsgát tett, az okmányirodában el is intézte a jogosítványát, már csak a kártyát várja. A földrajz érettségije négyes lett, az angolt még várjuk, aztán jönnek a szóbelik.

A lányok pedig Budapesten kaptak új pólókat, ingeket, pulcsikat, nadrágokat, sortokat, szandálokat, és fürdőruhákat.

A tavasz utolsó hétvégéje egy budapesti koncertet, majd egy jenei és nógrádi gyereknapot hoz el számunkra.

2022. május