Tavasz Start!

Ezennel ünnepélyesen megnyitom a tavaszt! Elérkezett a március, tökéletes újrakezdős a hangulat. A pénteki Újhold még rá is tesz erre egy lapáttal. A tavasz a kedvenc évszakom, ezen belül az április a kedvenc hónapom, de imádom a friss márciusi energiákat is.

Kis tavaszi megújulás, hogy vettem új fülbevalókat, helyi csoportból, nagyon olcsón. Múltkor lógósakat szereztem be, ezek illenek a színesebb ruhákhoz. Ezúttal viszont különböző bedugós fülbevalókkal gazdagodott az ékszer-készletem.

A hét jól kezdődött, sok sétával és hasznos munkával telt a jó kis tél-végi időben. A Váralja TISZA-sziget tagjaival szórólapozást vállaltunk. 

Hétfőn a szomszédos Berkenye települést jártuk be. Az egyik tag a távolabbi részeket kocsival, mi nők a belsőbb részeket gyalog.  

Szuperül összedolgoztunk, a végére a település összes postaládájába került szórólap. Negatív véleménnyel nem találkoztunk.

Viszont bíztatással igen: „Köszönjük a munkátokat! Jól csináljátok! Drukkolunk nektek!” 

Ez a szép kis falu igencsak dimbes-dombos, van szintkülönbség rendesen. Lendületes tempót mentünk, hegyek fel rendesen megizzadtunk. 

Szépen felújított a templom és környéke, a kilátás pedig a magasabb részekről csodás a Börzsönyre.

Nemsokára a reggeli köd felszállt, a végére még az ég is kiderült. Jó volt a kedvünk, összekovácsolódott a kis csapat.

A péntekem eléggé zsúfolt volt, amit főleg Budapesten töltöttem. Anyukámmal a Nyugatiban találkoztunk, ahonnan rögtön Terézvárosba indultunk gyalog. Az Izabella utcában szép szecessziós épület hívta fel magára a figyelmet.

A cél a Stanley bútorstúdió volt, ahol sok időt töltöttünk el. A beépített szekrényhez kiválasztottuk az anyagokat és színeket, valamint egyénre szabott árajánlatot kaptunk.

A Hősök terénél akartunk átszállni az egyik troliról a másikra, de véletlenül elfelejtettük megnyomni a gombot, ezért végül az Állatkertnél landoltunk.

Sebaj, jól esett a kis séta a Csónakázó tónál, a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeumnál.

Ezután még egy lámpaboltba is elmentünk a Dózsa György úton, de egyöntetűen megállapítottuk, hogy egyikőnknek sem tetszett az ottani elég csicsás és kaotikus alapstílus. Anyukám új lakásában a lámpák egyszerűek és olcsók lesznek, az Ikeából vagy a Jyskből.

Erre a hétre is jutott nekem scooter-es túra. Az E-magine-nel ezúttal egy Night Tour, ami kevésbé éjjeli, inkább naplementés-esti túra volt. 

A társaság: Levi haverom, egy másik tanonc lány, egy nagyon jó fej idegenvezető, és kedves holland csajok. 

Az útvonal hasonló volt, mint legelőször: át a Lánchídon, fel a Várba. Ott Szentháromság tér, Mátyás templom, Halászbástya. 

Innen a látkép hasonló, mint két hete, de ezúttal a fényárban úszó város látványában gyönyörködtünk. 

Izgi volt sötétben legurulni a hegyről, átmenni az alagúton, és a kivilágított hídon visszatérni Pestre.

Utálom azokat a mondatokat, amelyek a „volna” szót tartalmazzák. Teljesen felesleges utólag elmélkedni elszalasztott lehetőségeken. Nekem is lett volna péntekre még egy program, ami nem jött össze, de persze pont jó volt így, ahogy alakult. A párommal a Fanyűvőben vacsoráztuk, ahol rántott sajtot ettem rizibizivel és sült krumplival. Utána kocsikázás, amit nagyon szeretek vele, miközben szól a zene, és mi jókat beszélgetünk.

Este Vácott a Sutiban voltunk, a szokásos karaoke partin. Sajnos egyik barátnőm lebetegedett, a másiknak hamarabb kellett hazamennie, úgyhogy kicsit hiányos volt a társaság. Én Depeche Mode-ot és Azahriát énekeltem, és persze háttér-énekes, háttér-táncos voltam sok számnál. A 90-es évekből ment sok most zene, pl. a Rage Against the Machine: Killing in the name kiváló volt a tombolásra.

Ide szokatlan módon ma este is visszatértünk. Már egy ideje hagyomány a Sutiban a kvíz est, amire már egy ideje fontolgatjuk, hogy elmegyünk. 

Most pedig elindul a kvíz bajnokság, amire mi is beneveztünk a nógrádi csajokkal. Végül is nemcsak nógrádiak voltunk, sőt, nemcsak csajok, de pont jó volt a csapatnak ez a vegyes összetétele.

Sokféle feladattípus, sokféle téma; volt, amihez hozzá sem tudtam szólni, volt, amiben ügyes voltam. Jól összedolgoztunk, és végül hétből harmadik helyen végeztünk. Elégedettek voltunk magunkkal, a hangulat meg szuper volt. Jövő vasárnap folyt. köv.

Ez a hét tényleg kiválóan mutatta az átmenetet a télből a tavaszba. A hét első felében eső volt jellemző, a másodikban napsütés. Közben fokozatosan melegedett az idő, alig vannak már éjszakai fagyok. 

A képen egy esős csendélet látható fekete macskával, aki az errefelé kóborló, és a kertbe gyakran betérő macskák egyike. Vagy itt alszanak a padon vagy a teraszon a kanapén.

Mivel a többiek épp farsangi buliztak a Bakonyban, hétvégén csak ketten voltunk itthon Tündérrel. Együtt mentünk le a boltba, és a szép napsütéses időben a Szent Flórián parkban időztünk egy kicsit.

Otthon borsólevest főztem házi csipetkével, aztán mindketten sütöttünk egy-egy sütit. Én túrós-mazsolásat, a lányom csokisat.

Mindkettő isteni lett, és akkora adag készült, hogy még anyukámnak is jutott belőle kóstoló.

A tavaszi nyitás egyik lépése, hogy a téli hónapok után tegnap először teregettem kint a kertben.

Ma rendbe tettem, letisztogattam a teraszt. 

Aztán kimentem a kertbe és ott dolgozgattam.

Jellegzetes kora-tavaszi kerti meló a letört ágak összeszedése, hogy legyen elég gyújtós jövőre is.

Némileg összeszedtem az avart is. Én ezt ősszel nem szoktam, és ilyenkor tavasszal is csak úgy ímmel-ámmal, hogy egy kicsit rendezettebbnek tűnjön a tér.

Szólt közben a zene, énekelgettem, jól esett a fizikai munka a szabadban. Pulcsiban kezdtem, de aztán annyira kimelegedtem, hogy a napos részeken egy szál pólóban voltam.

Örömmel láttam, hogy nálam is virágzik végre a hóvirág.

Az első hagymások is előbújtak a földből, lesz majd szép nárcisz, jácint és tulipán.

Sétáltatok már úgy valakivel, hogy az illető nem volt mellettetek fizikailag, mégis éreztétek a közelségét? Nos, velünk pont ez történt. Ha már nem tudtunk konkrétan együtt lenni, megoldottuk a magunk módján. (A mi kapcsolatunk nagyon nem szokványos!) 

A párom a Dunaparton rótta a kilométereket, én meg Almáskertben. Bejártam az üdülőrész összes utcáját, és a rétre is lementem, ahol pont jött a kis piros, ami mostanában némileg kék is. 

Nagyon jól esett a friss levegő, a napsütés, a szél, a hamisítatlan tavaszi életérzés. Megtettünk sok ezer lépést, közben pedig végig telefonáltuk az utat.

Számomra rettentő fontos a kommunikáció, legjobb persze a személyes; ha az nincs, akkor telefon, bár ott nem láthatók a mimikák, a gesztusok; ha az sincs, akkor chat, de itt már a hangsúly, hangszín sem érzékelhető. Oké, ott vannak az emiojik, de ezeket sokszor eltérően dekódolja a két fél. A legtöbb félreértést, konfliktust az okozza a pároknál, hogy elbeszélnek egymás mellett.

Én egy kapcsolatot úgy képzelek el, mintha egy asztal lenne, négy lábbal. Nekem ezek a következők: érzelmek, szexualitás, kommunikáció és humor. Kiegészítve olyan hétköznapi dolgokkal, mint társasjátékozás vagy filmnézés. Én a hagyományos szerepekben is tök jól érzem magam, finomakat főzök, ő meg megjavít mindenfélét a házon. Ráadásul mi a mindennapokba is sok izgalmat tudunk becsempészni, állandóan magas rezgészinten tartjuk magunkat és egymást.

A mi asztalunk nagyon stabil. Nálatok mi lenne a négy láb?

2025. március