Ősz - Start! - Keretek

A szombati Bartókfeszttel szépen elbúcsúztattuk a nyarat és köszöntöttük az őszt. Az Analóg Balatont egyedül buliztam végig, mert Mátéval háromszori telefonálás után is sikerült egymást elkerülni. Ááá, hát ez a zenekar nekem egyre jobban bejön! Nagyon imádom őket, teljesen át tudom adni magamat a ritmusnak és a zenének.

A legkisebb lányom az Ivan and the Parazolra érkezett meg. Őket egyáltalán nem ismertem, csak egy Európa Kiadó feldolgozásukat énekeltem velük („Mocskos idők”). Nekem ők az a „nem rossz, elmegy, de semmi különös” kategória voltak, bocsi ezúton is minden rajongójuktól. Pont a végére találtuk meg a legnagyobb lányomat is.

Aztán Tündér kivételével megjöttek a többiek is, tehát ott volt Virág és Dávid meg a barátaik, Kende és Álmos, Csillag és Kincső. Minden adott volt tehát egy jó kis Bohemian Betyars koncerthez. A színpadon ez az őrült együttes, lent meg sok ezer ember, aki ordítva énekelt, ugrálva táncolt. A fiúk persze félmeztelenül pogóztak a zúzdában, egy időre a lányok is bementek tombolni a sűrűjébe, én inkább a Dunához közeli résznél, a korlátnál maradtam.

Nekem amúgy a BP Parkos koncertjük talán kicsit jobban tetszett, mint ez. Egyrészt persze a Parno Graszt miatt, másrészt mert ott több népszerűbb számot játszottak. Ezúttal hoztak régebbieket is, amiket nem ismertem. Viszont, amit nagyon vártam, reméltem, de élőben nem hallottam még, volt a „Lebegő”! (Pont az előző blogbejegyzés végén idéztem belőle.)

Jó kis fesztivál volt, a nagyszínpad mellett kisszínpaddal, civil szervezetek sátraival, ételes-italos helyekkel. Viszont, nem is értem ezt, rettentően kevés vécé volt! A fő helyszínnél konkrétan kettőt ToiToi-t találtunk, amik előtt hosszú sorok kígyóztak, nagyon sokat kellett várni, míg az ember sorra került.

Most azt mondom, hogy a koncertes-fesztiválos-bulizós időszakot ezennel lezárom, de persze ki tudja, mit hoz még a jövő, mehetek még erre-arra, ebbe-ABBA... A fesztivál napján nagyon meleg volt és tűzött a nap, a másnapján viszont lehűlt az idő, beborult az ég, az eső is esett. A lehető legharmonikusabb átmenet volt így a nyárból az őszbe.

És most jöjjenek a keretek. Szögezzünk le valamit a legelején: a keret nem egyenlő a korláttal. A korlát valahogy kötelezőséget sugall, amit kívülről kényszerítenek az emberre. A keret önálló elhatározásból fakad, én magam döntök róla szabadon. Én találom ki a saját kereteimet, ha kell, én változtatok rajtuk, ha akarom, betartom őket, de ha nem, úgy is jó.

A Szűz jegyéhez ugyebár, nálam legalábbis nagyon hangsúlyosan hozzá tartozik a rendezettség. Számomra nagyon fontos a rend, térben is, időben is. Itthon nálam mindig nagy rend van, és ha mégsem, lásd. felújítás, akkor az nagyon tud frusztrálni. A rend már összességében szépen alakul a konyha szétbombázása és ideiglenesen teraszra költözése után. Mostani feladatomnak valahogy az időbeli rend létrehozását érzem.

A nyár maga a lazaság, kötetlenség és időtlenség. Az ember később kel, ja nem, mert én arra képtelen vagyok, sőt, pont hogy nyáron ébredek meg sokkal korábban. Amikor pirkad, nekem már kinyílik a szemem, viszont nem kell rögtön kipattanni az ágyból, lehet heverészgetni, gondolkozni.

Bevallom nektek, nyáron nem sportoltam. Na, jó ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz. Mozogtam én bőségesen, csak a tervezett időbeosztású edzést függesztettem fel a vakáció idejére. „Csak” gyalogoltam, táncoltam, kerékpároztam, futottam, úsztam, túráztam. A vakáció a sok pihenés mellett sok jövés-menést, pörgést is hozott. De nem volt benne semmi rendszer, csak csináltam esetlegesen, ami adódott, meg amihez épp kedvem volt. Bebizonyosodott, amit már eddig is sejtettem, hogy egész jó az állóképességem. Végig tudok táncolni egy éjszakát, nyári melegben is meg tudom mászni a Csóványost, kis túlzással élve nagyjából akármennyi kilométert le tudok gyalogolni, és ha feltúrázok egy kilátóhoz, nem köpöm ki a tüdőmet, és nem lesz másnapra izomlázam.

Nyáron nem figyeltem oda annyira az étkezésemre, mint korábban. Például nem tartottam az időszakos böjtöt, és a szokásosnál több édességet ettem, például sokat fagyiztam (érdekes, csokit szinte alig). Ettől függetlenül nem reggeliztem túl korán, úgy kb. 9 óra tájban, napközben a nagy melegben csak csipegettem és ittam, és nem is vacsoráztam túl későn, olyan 19.00 körül, meleg ételt. Szoktátok kérdezni, hogy miket eszek vegaként. Nyáron főleg krémleveseket, borsós, zöldbabos, később cukkinis és paradicsomos finomságokat. Tegnap például zellerkrémleves és réparopogós volt a menü.

A mennyiségek továbbra is kicsik maradtak (egyszerűen nem bírok egyszerre sokat enni), valamint szokásomhoz híven iszonyatosan lassan, talán még ráérősebben ettem. Ezen az ismerőseim jókat szoktak derülni, egy jógi viszont megdicsérne, mondván: a sok rágással, a lassú étel-bevitellel segítem a táplálék könnyebb megemésztését. A lényeg: nyáron kitolódtak az időhatárok, lazább volt az étrend, viszont ettől cseppet sem támadt bűntudatom (nekem egyébként egyáltalán nincs is olyanom!).

Most jött valami belső vágy, késztetés a változtatásra. Annak érzem szükségét, hogy némely dologban bizonyos kereteket alkossak magamnak. Például más lesz az őszi időbeosztás, pontosabban: lesz őszi időbeosztás. Kincsőnek már megvan az órarendje, pocsék persze, ahogy sejtettük; csütörtökön például nulladikra megy és nyolcadik órája is van! Az én hetemet pedig meghatározzák az óráim: a nyelviskolás órarend adott, a magántanítványokat én osztom be. Nagy változás lesz, hogy általában később kezdek, viszont estébe nyúlóan dolgozom majd. Azt már érzem, hogy a téli sötétben való vonatozás, majd hazagyaloglás Almáskertbe nem lesz a kedvencem.

Kéthetente hétvégenként pedig Budapestre járok majd képzésre. Szeptember végétől minden második szombat-vasárnapomat az idegenvezetői tanfolyam határozza majd meg. Ja, és ott lesznek még az oroszórák is, ennek idejét csak a Jóisten tudja, na meg persze Marci, az én kedves online tanárom. A Duolingo-t viszont elkezdtem már a nyár végén, naponta nyomaton az orosz gyakorlatokat (angolul). Egész jól megy, olyan 95% körül szoktam teljesíteni, haladok is rendesen előre a feladatokkal. 

Ősszel a mozgás ismét rendszeres lesz, újra elkezdtem a tervszerűen beosztott sportolást. Tegnaptól visszahoztam a napi rutinba a reggeli súlyzós edzéseket, ma elkezdtem a futást is, hetente fogok jógázni, stb. Nem aggódom azon, hogy nehéz lesz a visszatérés, hiszen eleve aktív nyaram volt, másrészt ott az izommemória.

Erről egyszer Kende írt egy biológia beadandót. Arról szólt, hogy ha az embernek megvan egy adott izommennyisége, állóképessége, akkor ha heteket, akár hónapokat is kihagy az edzésből, a már egyszer elért izomtömeget, a korábbi fizikumot sokkal gyorsabban visszanyeri egy olyan emberhez képest, aki soha nem edzett. (A beadandóban szó van még új sejtmagokról és szatellit sejtekből, de mivel ebből nem sokat értek, inkább nem terhelnélek titeket vele. Valami olyasmi, hogy a régi edzés során a szatellit sejtek már előállították az új sejtmagokat, a szervezetnek az újrakezdésnél csak a sejtnövekedéssel kell foglalkoznia.)

Az őszi étrendem sokkal tudatosabb lesz. Tegnap újra nekikezdtem az időszakos böjtnek. A gyakorlatban ugyebár ez azt jelenti, hogy csak 10.00 és 18.00 között étkezem, hogy a szervezetemnek 16 órája legyen a bevitt tápanyag feldolgozására. Kevesebb édességet fogok enni, ami nem lesz nehéz, mert hidegben úgysem kívánom a fagyit (höm-höm, mondjuk tegnap épp bejátszott egy kisgombócos Kinder az Adriában..). Ami viszont nagyon-nagyon fontos, és én még mindig küzdök vele, az a megfelelő folyadék-bevitel. Rettentő keveset iszom, egyszerűen kényszerítenem kell magamat arra, hogy ne száradjak ki.

Van egy ilyen fura ötletem, hogy jövőre szuper formába hozom magamat. Ugyanis 2024-ben leszek kereken fél évszázados. Az 50. szülinapomra nagyon ki akarom magamat pattintani, külsőleg-belsőleg egyaránt. Ennek a bevezető szakasza lesz a szeptembertől december végéig tartó időszak, a visszaállás a normál kerékvágásba. Januártól egy féléves begyorsítást tervezek, aminek áprilistól lesz egy három hónapos brutál felturbózó szakasza.

Ezek most a tervek, vállalások, persze a blogon folyamatosan be fogok nektek számolni a sikerekről, és - ha esetleg lesznek - a kudarcokról is bátran. 2024. július 2-án pedig majd úgyis meglátom/meglátjátok az eredményt.

Addig is: Ősz – Start!

(Direkt raktam most fel olyan nem túl előnyös képeket, amint sportolás után vagyok látható, smink nélkül, edzőruhában, kócosan, izzadtan...)

2023. szeptember