2024. január 14., vasárnap

Vízkereszt és Víziváros

Utoljára 3 évvel ezelőtt jutott eszembe a Vízkeresztről írni a blogra. Nem nagyon tartom a keresztény ünnepeket olyan klasszikus módon, és már sokkal kevésbé foglalkozom a népszokásokkal is, mint régen. De valahogy most Vízkereszt hatott rám, és haladva az idő hullámaival múlt hétvégén teret rendeztem.

Szép fokozatosan leszedtem mindent, ami a karácsonyra emlékeztetett. Először az égősorok tűntek el az ablakokból és a lámpákról, aztán a kilincsekről, fogantyúkról kerültek le a díszek. Végül a fenyőágakat is lecsupaszítottam.

Ezután visszatértem egy régi, elfeledett szokásomhoz, és szertartásos tértisztítást rendeztem. Korábban ezt a négy elemmel csináltuk, családilag: föld, víz, tűz és levegő, később hozzáadtuk az ötödik elemet, a szerelmet/szeretetet. Most viszont egyedül, csak egy füstölővel jártam körbe a ház helyiségeit. Mindenhol kívántam valamit.

A bejárati ajtónál azt, hogy csak kedves és jószándékú emberek lépjék át a ház küszöbét. A nappali térben azt, hogy legyek szeretetteljesen együtt a családommal, és jöjjenek hozzám kedves barátok. A könyvespolcok előtt tudást, a komódom előtt nőiességem még jobb kiteljesítését. A konyhában olyan ételeket, amelyek az egészségemet szolgálják. A fürdőszobában megtisztulást, konkrétan a vécénél, hogy szabaduljak meg mindattól, ami nincs a javamra. A hálószobában pedig pihentető alvást, és … És még valami jót. 😊

Újra kezdődtek a dolgos-tanulós napok: hétköznap tanárként tértem vissza az iskolába, hétvégén pedig tanulóként. A képzés során szombaton új tanárnővel ismerkedtünk meg, akivel a turizmus alapfogalmait tanultuk meg. Beutazás, kiutazás, belföldi, nemzetközi, kereslet, kínálat, attrakció, stb. A téma viszonylag száraz volt, de a tanárnő érdekessé tette, például videóval a Millenniumról. Néhány játékos feladatot is csináltunk vele, így jobban megismertük társainkat és persze önmagunkat is. Vasárnap pedig két környező települést, Szentendrét (nagy kedvencemet) és Gödöllőt, valamint a Budai Várnegyedet és a Gellérthegyet jártuk be virtuálisan.

Természetesen most sem maradt el a csapatos sétánk. Néhányan a csoportból ismét útra keltünk, hogy a saját szemünkkel lássuk, amiről az órákon tanulunk. A fagyhalállal dacolva ezúttal a Vízivárost jártuk be a Margit-híd budai hídfőjétől a Clark Ádám térig. Erről hoztam nektek egy képriportot.

Margit-híd budai hídfő. A képen pont nem látszik a Przemysl emlékmű az oroszlános szoborral. 
Bem apó szobra. Jobbra tőle a Bambi presszó, balra a Külügyminisztérium.
Szent Flórián görög-katolikus templom
A Király-fürdő, amit zárva és elég siralmas állapotban találtunk. 
Talán inkább ilyen szép régi épületekre kellene költeni az állami pénzeket.
Bíróság, ügyészség, rendőrség, börtön... Mögötte a Gyorskocsi utca.
56-os emlékmű a Nagy Imre téren.
Szent Ferenc sebei templom
Máltai Szeretetszolgálat
A Hikish-ház a négy évszakot ábrázoló domborművekkel
Az ún. Casaova-ház, régi nevén Fehér Kereszt fogadó. A legenda szerint erről az erkélyről ugrott ki a híres szívtipró az őt üldöző fogadós elől menekülve, amikor az rajtakapta Casanovát a lányával.
Batthyány tér, a budai Vásárcsarnok közelről és távolabbról
Szent Anna plébánia
Batthyány Lajos szobra egy "hajón"
Ezen a helyen állt az ideiglenes Kossuth híd, 
miután a II. Világháborúban az összes budapesti hidat felrobbantották.
Szép volt a Duna és a kivilágított Parlament látványa
A Szilágyi Dezső téri református templom. Mellette az építész Pecz Samu szobrával és egy kúttal. 
A templomban több híres ember esküvője volt, mint pl. Horthy Miklós fia vagy az én húgom.
Budai Vigadó, Hagyományok Háza
A Corvin tér egyik szépséges régi háza domborművekkel
Kapucinus templom - Árpádházi Szent Erzsébet plébánia
Pavillon de Paris étterem a Francia Intézetnél

Javaslom, hogy ha nem is annyira buzgó mócsing módon, mint ahogyan mi, leendő idegenvezetők tesszük, de alkalmanként játszatok turistát a saját lakóhelyeteken. Fedezzétek fel a szépségeket, nevezetességeket! Nézzétek más szemmel azokat a helyeket, ahol nap mint nap jártok. Ne csak az orrotok hegyéig lássatok, hanem emeljétek fel a fejeteket, tekintsetek a magasba és a távolba, ne csak futólag pillantsatok rá valamire, hanem vesszetek el a részletekben is.

Csodálatos ez a város, ez az ország, ez a világ! Kalandra fel!

 

2024. január

2 megjegyzés:

  1. Miért más a bejegyzés végén a dátum?
    Már nem 2023, hanem 2024 január van

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert béna vagyok, és elrontottam. Csakúgy, mint a legújabb posztnál. Javítottam.

      Törlés