Pont az ősz közepén járunk. Szeretem nagyon ezt az évszakot, még akkor is, ha itthonra már pulcsi kell, kintre meg dzseki.
Viszont visszatért a kellemes idő, tombol az indiánnyár. Ilyenkor akármennyire is hűvösek az éjszakák, napközben kellemes a meleg, süt a nap, elég csak egy póló.
Reggelente kerékpárral indulok útnak. Nagyon jó érzés egyedül suhanni az almáskerti utakon. A menetszél hűs, de még jól esik, kellőképp felfrissít.
Ha felül tekerek és lenézek a rétre, látom, hogy párállik a tó, ha alul, akkor magam is benne vagyok a ködben.
Múltkor csodaszép volt, amikor a Nógrádi Vár és a Börzsöny mögött épp ment le a hatalmas telihold.
Örömmel teszek sétákat a tó körül. A „rút kiskacsák” egész nagyra nőttek, már majdnem akkorák, mint fehér hattyú szüleik.
A kertben sárgulnak-barnulnak a levelek. A faluban néhol egészen különleges bordós színekben pompáznak.
Hullanak is már a levelek, az egyik diófám már szinte teljesen megszabadult lomb-ruhájától.
Az egész Börzsöny tele van gombával. Rendeztek is Diósjenőn egy gomba-ünnepet. Ezen nem vettem részt, de a kertemben is előbújtak a különféle gombácskák.
Kellemes a teraszon kint ülni, nézni a kis kertecskémet, és közben gondolkozni az élet dolgain.
Ez egy hosszú hét volt, hat tanítási nappal. Ebből kettőn írta meg osztályom a bemeneti méréseket magyarból, matekból, természettudományokból és idegen nyelvből.
Kedden Diósjenőn voltam egész délután.
Fogászat után, néptánc előtt a parkban ültem le pihenni.
Szép rendezett ez a park csodaszép rózsákkal és levendulákkal.
Táncon jó kis somogyi motívumokat gyakoroltunk, kezd körvonalazódni a koreográfia.
Csütörtökön a DÖK megrendezte a hagyományos tökfaragást iskolánkban.
Az iskola előtt a kertben állították fel az asztalokat, ezeken alkottak szülők és gyerekek egyaránt.
Minden évben tud meglepetéssel szolgálni a tökfaragás, de idén a résztvevők kreatívabbak voltak, mint valaha.
Háromszög, négyzet és kör alakú szemeket, mosolygó vagy vicsorító szájat kaptak a tökfejek.
Voltak zöld és hosszúkás tökök is. Fonalból hajuk lett, virágokból köréjük dekoráció.
Mi az osztállyal idén sajnos nem tudtunk ezen részt venni, mert az ünnepi előadást próbáltuk ezerrel. Idén a nyolcadikosoké az október 23-i műsor, szóval nyakig benne vagyunk 56-ban.
Kitaláltam egy szuper autentikus dekorációt, ehhez már gyűlik is a felajánlás a kommunista relikviákból, de egyelőre nem szeretném lelőni a poént.
Este átautóztam Diósjenőre Kendével és Kincsővel pizzázni. Hazafelé én vezettem a kocsit, furcsa volt a volán mögött a szürkületben és a ködben. Ez számomra megint komfortzóna-átlépés. Viszont bennem van a vágy, hogy folyamatosan újabb kihívások elé állítom magamat ezen a téren, és leküzdök minden parát, ami még bennem van a vezetéssel kapcsolatban.
Pénteken nagyon kellemes délutánt töltöttem el Budapesten.
Tegnap rendezték Abán a nyílt napot.
Gyerekeim közül Tündér és Kincső vett rajta részt.
Mivel a szombat is munkanap volt, a hétvége csak másfél naposra szűkült.
Ekkor a házimunkákon túl azért volt-van időm (szombaton) pihenni, írni, filmet nézni, (vasárnap) futni, sokat tornázni – és persze írni.
2022. október
(Az abai fotókat Répásy Anitától kölcsönöztem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése