Megtartottuk a novemberi női kört. A Boróka-ház régi formájában megszűnt, azaz Diósjenőről áttelepült Berkenyére. Ott már jó ideje nem gyűlünk össze a hölgyekkel. Amikor jó az idő, Adriék jurtája ad otthont a körnek, de a jurtát már eltették télire.
Viszonylag újabb keletű szokás, hogy meglátogatjuk valamelyikőnket az otthonában. Jártunk már Ágotánál és Bettinél, most pedig Beához voltunk hivatalosak. Ennek apropója, hogy nemrég költözött be egy hiper-szuper parasztházba, amit két évig újított fel.
Elég sok egyedülálló van körünkben, akik szinte kivétel nélkül maguk vásárolták, újították fel és tartják fenn házikójukat. A beszélgetésen kívül megcsodáljuk ezeket az otthonokat, és persze csenünk is némi lakberendezési ötletet.
Péntek este kilencen gyűltünk össze, ami, mint közismert, isteni szám. Miközben mogyorót ropogtattunk, mákos sütit majszoltunk, szőlőt csipegettünk, megbeszéltük az épp aktuális gondokat, kérdéseket.
Egy férfiismerősöm a minap, a lányaim pedig épp ma tudakolták, hogy mi a csudát csinálunk mi egy ilyen női körön. Férfiembereket és gyerekeket nem engedünk be magunk közé, de azért, természetesen név nélkül, le tudom írni, milyen témák szoktak felmerülni.
Idősödő szülők ápolása, kapcsolat az édesanyával illetve anyóssal, gyermeknevelési kérdések, kis gyerek, kis gond, nagy gyerek nagy gond, egészség testi és lelki értelemben, gyógyítás, életmódváltás, fejlődés, önfejlesztés. A végére az örök klasszikus, soha ki nem meríthető témát hagytam: párkapcsolat.
A sok ködszitálás meg eső után végre kiderült az idő hétvégére, tökéletes alkalom volt kertészkedésre. Hogy mit lehet csinálni ilyenkor ősz végén a kertben? Nagyon is sok mindent.
Például felszedtük az utolsó répákat a veteményesből.
Kaptunk egy adag paprikát ajándékba. A képet nézve az ember elgondolkozik a természet változatosságát. Ilyenkor jöhetünk rá, hogy a zöldpaprika nagyon nem csak zöld, hanem sárga, narancsszínű és piros is lehet.
Leszedtem az utolsó virágokat. Ezek egy ideig még a házat díszítik vázában, de aztán jön az örökzöldek korszaka. A lányok már úgyis nyúznak, hogy kezdjük el karácsonyi stílusban kidekorálni a házikót.
Az ágyásokat (magas-, virág-, fűszer) lehullott falevelekkel borítottam be. Én a lombot nem szoktam amúgy összegereblyézni, ott hagyom a földön, hadd táplálja a talajt.
A kinti dézsás virágokat behoztam a teraszról. Jól is tettem, éjszaka már majdnem fagyott.
A muskátlik most a benti teret díszítik.
A tüzifa között volt néhány, amelyiket nem, vagy csak félig hasogattak fel, így nem fért be a cserépkályhába. Tündér vállalta, hogy felvágja ezeket. Oldalról mostanra elfogytak a hasábok, már a teraszról hordjuk be őket.
Eddig kétnaponta gyújtottam be, mostanra nappal 5-10 fok körüli a hőmérséklet, éjjelre meg nulla közeli, elérkezett a mindennapos fűtés ideje.
A mai nap ünnep, ma lett a legnagyobb lányom 22 éves. 2000. november 20-án lettem édesanya. Több mint két évtizede meghatározó szerepe életemnek az anyaság.
Virágom nagyon szereti a Marlenka-sütit, szülinapjára Marlenka-tortát kért. A szülinapi tortákat általában Nagymami szokta elkészíteni, de most nagy vakmerőn bevállaltam, hogy majd én megsütöm.
Aztán elolvastam a receptet, amely szerint külön kell megsütni a mézes tortalapokat, a krémhez pedig karamellizált sűrített tej kell. Ekkor „kissé” elbizonytalanodtam, és B-tervként megkértem anyukámat, hogy vegyen egy bolti marlenkát is, hátha elbénázom.
Végül is az elkészítése nem volt annyira nehéz, inkább csak hosszadalmas. A linzer jellegű tésztát egész vékonyra kellett a formába simítani, a sűrített tejet pedig lábasba állított befőttes üvegben kellett karamellizálni.
Ahogyan öcsém tanára mondta anno a vendéglátóipari középiskolában: „A végeredmény: íz ötös, külalak kettes”. Bár egy kicsit szárazak maradtak a lapok, nem teljesen szívták be a krémet, szóval íz inkább négyes. Végül ettünk házit is, boltit is.
Vasárnap Budapesten gyűlt össze a család, ott ünnepeltünk meg Virág szülinapját. Kapott kreatív dolgokat és smink-cuccot, kozmetikai szert és dekorációt a lakásba, valamint némi édességet. A Marlenka mellé.
A menü pedig a következő volt: rizsgolyócskák, krumplipüré, meggyszósz, sárgabarack és vegyes saláta. Aztán Marlenka.
Már tegnap bementünk Budapestre, ahol a Westendben szem- és fültanúi voltunk egy balhénak. Egy nagyobb darab férfi és két transzvesztita esett egymásnak, repültek a táskák, később a székek is. Ment az ordítozás, hajtépés, lökdösődés. Meglepő és szomorú is volt, hogy mennyire érdektelennek tűntek az emberek. Voltak, akik tőlük egy méterre halálos nyugalommal ettek tovább, és csak egyetlen ember próbálta végül szétválasztani őket. A biztonsági őrök jó sokára érkeztek csak meg. Elgondolkoztunk a lányokkal: vajon ha velünk történne bármi hasonló, a segítségünkre sietne egyáltalán bárki?
Tegnap volt a fiam szalagavatója Abán. Ahol ő, a nyolcadikos farsangi keringőhöz hasonlóan, nem táncolt.
Tulajdonképpen egyáltalán nem vett részt a műsorban, csak lement a szalagtűzésre, utána pedig jót bulizott a barátaival.
Mi nagyon le akartunk menni az Atilla Király Gimnáziumba, de ő kötötte az ebet a karóhoz, hogy semmi értelme se volna.
Így aztán mindannyian kimaradtunk Kende szalagavatójából…
És hogy mi volt a nógrádi suliban? Címszavakban: pályaválasztási szülői értekezlet, bemutató óra, nyílt napok a középiskolákban és jelentkezési lapok a központi felvételire. Valamint újabb kihívás: gyökeresen megváltozott az órarend, úgyhogy át kell majd állnunk erre az új rendszerre.
Vettem magamnak egy új átmeneti kabátot és egy új átmeneti csizmát. Átmeneti kabátom saját nem is volt, a lányomtól örököltem meg az övét sok éve, de most eljött az ideje, hogy boldog tulajdonosa legyek egy bordós szövetkabátnak. Ha jönnek a mínuszok, akkor váltok át a bundás eszkimó-kabátomra.
Ehhez passzol az indián mokaszinom = drapp bélelt csizma. (Egyesek szerint úgy nézek ki ebben a szettben, mint egy lappföldi cserediák.) Viszont erre a nem fagyos időre vette egy sima hosszú szárú fekete csizmát, ami jól passzol majd nadrághoz, szoknyához, hosszúhoz, rövidhez egyaránt. Stílusváltás folytatódik.
2022. november
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése