Tavaszi megújulás

Itt a március, itt a kikelet, itt a tavaszi megújulás!

Egyrészt a saját három hónapos intenzív életmód-váltó programomat csinálom, immáron 100%-os erőbedobással. Erről már írtam múltkor is, most egy kicsit jobban kifejtem nektek.

Ráébredtem, hogy eddig is sokat mozogtam, de nem eléggé hatékonyan. Tulajdonképpen nem volt ez rossz, hiszen az általános egészségi állapotomat jónak ítélem meg és a külsőmmel is elégedett vagyok. De amit csináltam, az szinten tartásnak volt csak elég. Most viszont egy kicsit tovább szeretnék fejlődni.

A váltás lényege: keményebb edzés, tudatosabb táplálkozás, még fittebb életmód. A karcsúságom tetszik, az alakomon még szeretnék javítani. Az energikusságom tetszik, az állóképességemet szeretném tovább fejleszteni. A hajlékonyságom tetszik, de szeretnék erősebb lenni. Szeretnék izmosabb és formásabb lenni, még jobban bírni a futást, a kerékpározást, a labdajátékokat.

Az edzéseim alapját most már a saját testsúllyal végzett gyakorlatok képezik. Ha korábban valaki kérdezte volna, melyik két gyakorlatot utálom a legjobban, akkor tuti a fekvőtámaszt és a guggolást mondtam volna. Nos, fekvőt és planket minden nap kell csinálnom!

A fekvőtámaszból eddig csak a női változatot végeztem, most már szabályosan kell; igaz, ez az egy gyakorlat, amiből egyelőre nem megy a tökéletes kivitelezés és az előírt ismétlésszám. Ez erősíti legjobban a felsőtestet. A teljes testet pedig a plank, hiszen itt bejön a hasizom és a láb is. Egy perccel kezdtem, ezt növelem nagyon lassan, fokozatosan.

Megtudtam, hogy eddig teljesen rosszul végeztem a guggolásaimat, most már teli talpon, kis terpeszben, mélyebben csinálom. Ehhez jönnek még a féllábas „guggolások”, illetve a kitörések.

A súlyzóim láttán „személyi edzőm”, azaz Kende harsány röhögésben tört ki. Hiába hívtam fel a figyelmét arra, hogy ő húszéves férfiember, én viszont 48 és fél éves nőnemű vagyok, nem hatotta meg. Az sem, hogy fejlődök, hiszen két éve még másfél kilós súlyzókkal bohóckodtam, tavaly kaptam három kilósakat, azokkal is elég nehezen bírok. Közölte, hogy legalább ötkilóssal kellene nyomnom. Rájöttem a megoldásra: összefogom a régi kicsi és az új közepes súlyzómat, így kapok egy-egy 4,5 kilósat, azokkal már mehetnek a bicepsz-, tricepsz-, váll-gyakorlatok.

Páratlan napokon edzek a vádlira, páros napokon jönnek a cardio mozgások, a kosár-edzés, a futás, aerobic, ugrálás, stb. Vasárnap a lazább nap, ekkor hosszabban nyújtok és megcsinálok egy jóga-gyakorlatsort.

Az étrendemen is kellett változtatnom. Jó úton voltam azzal, hogy húsz éve nem eszem húst, és azzal is, hogy az elmúlt egy-két évben csokoládét már alig, egyéb édességet is kevesebbet fogyasztottam. Most teljes bolti édesség böjtöt csinálok. A szénhidrátot nem csökkentettem, inkább a minőségén változtattam. Túl sok volt a fehérliszt és a finomított péksütemények, ezek helyett most más liszteket (rozs, kukorica, teljes kiőrlésű) és barna, magos péksüteményeket eszem. Az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult gabonaféléket és hüvelyeseket újra előtérbe helyezem, úgy mint: árpa, köles, bulgur, csicseriborsó, vöröslencse. Az egyik kedvenc napi ételem a müzli, azaz különböző pelyheket, mazsolát keverek össze gyümölcsjoghurttal, összetört banánnal vagy reszelt almával. Ebből szerzek jó sok energiát.

Kicsit több fehérjét fogyasztok. Vegetáriánusként különösen fontos, hogy hús helyett máshonnan jussak hozzá. A teljes értékű gabonákon és hüvelyeseken kívül én ezt némileg állati eredetű fehérjéből nyerem: sovány túró, joghurt, sajt, tojás. Így épülnek az izmok. Minimalizálom a zsiradék-bevitelt, a kenyérre például vaj helyett növényi pástétomot kenek.

Az étkezések rendje is átalakult, csinálom a 8-16-os rendszert. Ennek lényege, hogy sokkal több időt hagyunk a gyomornak az emésztésre, a testnek a bevitt tápanyag feldolgozására. Az esti étkezés legutolsó időpontja a 6 óra, és egészen másnap délelőtt 10-ig nem eszem semmit.

Nem eszem, viszont iszom. Magamat némileg megerőszakolva, még így sem elérve az optimális mennyiséget. Ugyanis érzem magamon, hogy mennyire dehidratált vagyok, ezt a száraz bőröm jelzi leginkább. A héten életemben először talp-masszázson voltam. Itt megtudtam, hogy a nyirokrendszerem lelassult az elégtelen mennyiségű folyadék-bevétel miatt. Ezért hát mindig mellettem van a bögrém vagy az üvegem, és ebből kortyolgatok teát meg vizet.

Ezt az egészet nem mások elvárásai miatt vagy külső elismerést várva csinálom. Az alap motiváció a saját egészségem és jól-létem. A másik motiváció viszont másokat is motiválni. Szeretném, ha minél többen kezdenének el egészségesen élni, sokat mozogni, tudatosan táplálkozni.

Ezzel összhangban március 1-jén, szerdán elindult a Tavaszi Megújulás Programom!

Február végén hirdettem meg, jelentkeztek rá félszázan! (Utálom ezt a kifejezést, mert nagyzoló, így most én is az voltam kissé, tehát legyünk szerények: ötvenen). Pont 50 tagja van a zárt facebook-csoportnak, amiből 1 ugyebár én volnék. 23 tag ismerősöm. Volt szomszédasszony, mostani szomszédasszony. Nők Almáskertből, Nógrádról, Berkenyéről, Diósjenőről, valamint az ország és a világ több pontjáról. Volt tanítvány, volt osztálytárs. Volt kolléganő, mostani kolléganő. Még a gyerekeim gimnáziumi tanárnője és a kanadai sógornőm is benne van! A többiek ismeretlenek, bár sokuk neve rémlik valahonnan. Gondolom, közülük többen a blog olvasói. Nagyon örülök, hogy ennyien összegyűltünk, ezek szerint egyre fontosabb az embereknek, a nőknek az egészségük. Remélem, sokakat indítok el a változás útján!

Harmadrészt elérkezett a kikelet Almáskertbe is. Ugyan újra visszatértek a fagyos éjszakák, a természet megújulását immáron senki és semmi nem állíthatja meg! Múlt héten megláttam itt az első virágzó bokrot, hét elején az első virágzó gyümölcsfát. Előjöttek a rovarok, pillangók, és minden reggel-este madár-koncertet hallgathatunk.

Az idők szavával és a természet energiáival összhangban otthon is megújítunk. Ennek egyik eleme a selejtezés. Ezt segíti, hogy iskolánk csatlakozott a „Sulizsák” programhoz. Célja a környezettudatosság és újrahasznosítás. A télen kinőtt, megunt ruhákat a családok összegyűjtik zsákokba, ezeket egy meghatározott időszakban az iskolában fogadjuk. Aztán egy meghatározott napon a sulizsákosok lemérik és elszállítják őket, a bevétellel a családok az iskolát támogatják.

Én kb. fél óra alatt átnéztem a ruhatáramat és megtöltöttem nem egészen egy zsákot a kiválogatott ruháimmal. Legkisebb lányom kb. az egész hetet erre szánta, és három zsáknál tart. A két koleszos lány hazajött hétvégére, szigorúan meghagytam nekik, hogy a program: selejtezés! Délelőtt kezdték, még most sem végeztek. Ellenben a szobájuk egy merő káosz. Ők pedig szelektív hulladékokból készült hippi szettekkel divatbemutatóznak. Tényleg nem könnyű a kamaszokkal…

Megérkezett Nógrádra a múltkor Budapesten vett kerámia mosogató, és a boltba a megrendelt csempe is, amit Kende nemsokára elhoz.

A kert is megújul. További vetőmagokat vásároltam, zöldségeket, fűszernövényeket. Persze elcsábultam a gazdaboltban a sok szép tarka virág láttán, tehát vettem sok egynyári virágmagot. Vásároltam itt ágyásszegélyt és virágföldet is. A tervem ugyanis az, hogy kialakítok egy újabb kis virágoskertet, a másik (évelős) ikertestvérét. 

Szereztem hozzá termőföldet, egy almáskerti bácsi ajánlotta fel. Már „csak” át kell talicskázni, és készülhet is az új virágágyás. A fűszerkert pótlását is el tudom ebből végezni. Cserepekbe is ültetek majd a virágokból és fűszernövényekből.

Ma a váci piacon jártam, vettem cserepes hagymásokat. Olyan lassan bújnak elő nálunk a földből a korai virágok, én meg nem bírtam ki, hogy ne lássak magam körül krókuszt, nárciszt, jácintot vagy tulipánt.

Elkezdődött a komposztáló megújítása. Eredetileg a sufni mögött volt a helye, de a gyerekek egyre lustábbak voltak odáig elvinni a konyhai zöldhulladékot meg a gallyakat, így szép lassan elkezdte (volna) beteríteni a sok növényi hulladék a kert alját.

De ennek vége! Egy falubéli bácsi jött el hozzánk segíteni rendet tenni a telek déli részén. Közben én átgereblyéztem az egész kertet, összegyűjtöttem ezzel a letört gallyakat, ágakat, tobozokat. Kincső talicskával lehordta a kupacokat a komposztálóba. Már „csak” a gyújtósnak kiválogatott ágakat kell betördelni és a sufniba behordani, és erre is pontot tehetünk.

A hét fénypontja a csütörtök: finom ebéd Béla bácsinál, azaz rántott karfiol vegyes körettel a Vár Vendéglőben. Aztán séta a várba, ahol szintén történt némi megújulás; itt olyan részeket fedeztem fel, ahol még soha nem is jártam, amiket soha nem is láttam (pedig immáron hét éve élek itt). Valamint kellemes beszélgetés az élet fontos dolgairól. Például univerzum vagy szabad akarat, sors vagy céltudatosság. Mire nyáron betöltöm a 49-et, szépen sikerül az egész életemet teljesen megújítani.

2023. március