Ikrek

A végére végre olyan lett a május, amilyennek kezdetektől fogva lennie kellett volna. Kellemes meleg, sok napsütés. Kissé hirtelen jött az időjárás-változás: csütörtökön még ernyővel, vastag pulcsiban, bőrdzsekiben és bakancsban voltam, tegnap már trikóban, laza gatyában és mezítláb, szandálban.

Az eddigi sok eső egyik pozitív hozadéka, hogy megtelt az esővízgyűjtő tartály. Mostantól ide merítem a kannát, innen locsolom a növényeket.

Végre ki lehet feküdni a függőágyba (eddig csak az eső áztatta, szél fújta). Ez az egyik kedvenc helyem, meg mostanában a teraszon a kanapé mellett a láda. Eszembe jutott ugyanis, hogy gyerekkoromban nagyon szívesen telepedtem a tetejére, amikor az még az óbudai lakótelep egyik első emeleti lakásának erkélyén állt. Ott ücsörögtem, tanultam, olvastam, közben jókat ettem, és néztem fentről a játszóteret, a fákat. Mostanság többször üldögélek rajta és gyönyörködök a kertben.

A magaságyásokban végre rendesen előjöttek a salátafélék, már lehet is belőlük fogyasztani. A másikban a spenót szép, a hagyma csenevész, a retek meg nagy levelű, de piros része semmi.

Már egy ideje megvettem őket, de néhány hetet várakozni kényszerültek a kosárban a palánták. Az időjárás-jelentést figyelve megvártam a kiültetéssel a pénteki napot. Amikor sütött a nap és enyhébb volt az idő, kiraktam őket a teraszra napozni, melegedni. Az éjszakák viszont hűvösek voltak, ekkor behoztam őket a házba.

Tegnapelőtt viszont végre megtörtént a kiültetés. Az egyik magaságyásba került néhány paradicsom egy kis bazsalikom táraságában, a másikba különböző paprikák. A másik bazsalikomot a fűszerkert egyik üresebb részére ültettem a petrezselyem és az oregánó mellé.

A sok eső szépen előhozta a nagy veteményesből a zöldségeket. Van tépő-, fodros-, és jégsaláta, spenót, retek, újhagyma és borsó (ez utóbbi még csak zöldell, de nem érik). 

Előbújtak az uborka- és tökfélék, a kukorica és a karalábé, valamint háromszög formában a babfélék.

Ezek közelébe ültettem ki a többi paradicsom- és paprika-palántát, meg a cukkinit és a padlizsánt. Remélem, jól érzik itt magukat, és szépen teremnek majd.

Gondoltam, jól végezve munkámat, hátradőlhetek, és már „csak” locsolni meg gazolni kell, majd betakarítani a termést. Erre ma kaptam ajándékba paradicsom-palántákat, úgyhogy lesz itt még ültetés bőven.

A terasz cserepeiben előbújtak a fűszernövények, például már szedhető a zeller vagy a petrezselyem, de előbújt a rozmaring és a kapor is.

Az oregánó kezd bokor-nagyságú lenni, újabb csokrokat szedek róla szárítani.

A veteményesben egész nagy már a menta.

Az iskola kertjében még nyílnak a tulipánok, nálam lassan elvirágzik az utolsó is.

A kertben, Almáskertben és a faluban is kezdenek elvirágozni az orgonák, lehullajtják lila, rózsaszín és fehér szirmaikat.

Az évelő virágok szirmot bontottak, rózsaszínűek és kékek.

A Bika jegyében (tudatosan) egyáltalán nem nyírtam füvet. Így a föld könnyebben megtartja a nedvességet, nem melegszik fel annyira a levegő. Valamint a rovarok a sok vadvirágnak köszönhetően ízletes nektárhoz jutnak. Mostanra viszont kisebb dzsungel alakult ki a kertben, úgyhogy a jövő heti terv egy alapos fűnyírás.

Véget ért a medvehagyma-szezon, eljött viszont a spárga ideje. Egy falubéli hölgy szerzett be nagyobb mennyiségben, tőle lehetett venni viszonylag jó áron. Bevallom, korábban még soha nem készítettem spárgát. Most többféleképpen felhasználtam.

Lett belőle krémleves…

…rizottó…

…és tócsni is.

Ismét szuper sport-sikerekről számolhatok be! (Alig van olyan bejegyzés, amelyikben nem…)

A fiú focistáink megnyerték a megyei bajnokságot, ők is (Kincsőék kézilabda-csapatához hasonlóan) továbbjutottak Debrecenbe, az országosra!

A Military versenyen a Hesz-esek 12-ből 3. helyen végeztek, bronzérmesek lettek.

Az atlétika bajnokságon lányaink svédváltója első helyezett lett! Egy hatodikos lány és egy nyolcadikos fiú pedig megnyerte az egyénit. Összesen 27 Hesz-es sportoló jutott így ki az országos bajnokságra, ami egy 180 fős iskolát tekintve páratlan eredmény!

A sport nekem is nagyon megy, sokat gyalogolok, minden nap kerékpározok, reggel frissen csinálom az edzést, és hetente egyszer kosárlabdázom, egyszer jógázom. Holnap meglesz a kihívásban a 800.000 lépésem.

Kende túlvan az írásbeli vizsgáin. Múlt héten magyarból, matekból és történelemből érettségizett, az eredményeket május végén tudjuk meg. Földrajzból ugyan tavaly megcsinálta a középszintűt, most viszont megpróbálkozott az emelt szintűvel is. Ugyanis jelentkezett az ELTE földrajz szakára! Ennek az eredménye június elején lesz nyilvános. A fiamnak még a szakmai vizsgája is a héten volt, ahol sikeres ács-vizsgát tett. Már „csak” a ballagás jön 16-án, a szóbeli érettségi és a szakmai utolsó fordulója van hátra június 3. hetében, aztán fellélegezhet, és nyáron csak a munkára meg a bulizásra koncentrálhat. A csajok is melózni fognak, hiszen nálunk az a rend, hogy a vakációban dolgozni mindenkinek kötelező; ezért a gimiseim most gőzerővel keresgélik, mi is legyen a nyári munkájuk.

Az osztályommal a Lázár Ervin program keretében cirkuszba mentünk. Busszal vittek-hoztak minket; délben indultunk, estére értünk haza.

Volt időnk bőven az előadás előtt, ezért még sétáltunk egyet a Városligetben. Megnéztük a Hősök terét, ahol az egyik lány felmászott a talapzatra, és megsimogatta a ló-szobrokat.

Aztán a tavat, ahol valakik etették, mások megpróbálták megfogni (szerencsére sikertelenül) a galambokat és a kacsákat.

Míg a csapat egyik fele kürtős kalácsot vett, addig a másik fele a játszótéren újra kisgyereknek érezhette magát. Még én is hintáztam velük.

A cirkuszi előadás nagyon színvonalas volt! A címe: A sztyeppe illata. Kazahsztánból, Mongóliából, Üzbegisztánból érkeztek vendég fellépők, akadtak közöttük türkmének, üzbégek, és persze magyarok is.

Kerékpárosok a levegőben…

Lovas akrobaták…

Erős és hajlékony artisták…

Rúdra mászó és kötéltáncos akrobaták…

Zsonglőrök és egyensúlyozó-művész…

A felnőtteken kívül az artistaképző növendékei is felléptek. Nagyon tetszett az élő zene, cirkuszi zenekarral és dobosokkal, és a szóló énekesnő is.

A tegnapi napon két eseményen is részt vehettem. Az egyik Tünde barátném „Szeretet Rendje” című programja volt. Egyfajta családállítás volt ez, szuper csapattal, rendhagyó elemekkel, zenével és tánccal megspékelve. Sok kemény történéssel és felszabadulással. Én is állíttattam, de erről most csak ennyit. Többet nem írhatok, nem is tudok, nem is szeretnék. Talán ha egyszer lecseng bennem ez az egész, akkor megosztom veletek a tapasztalataimat. Addig inkább hagyom, hogy tegye a dolgát minden a tudatalattimban és történjenek meg a pozitív változások.

A másik program egy Halott Pénz koncert volt a Budapest Parkban. Maga a koncert szuper, a számok jók, a hangulat pazar. Üröm az örömben, hogy elég vacak helyet fogtam ki. Sajnos sokat kellett várni a 2-es villamosra, ezért mire odaértem, addigra a küzdőtér eleje betelt.

Sokáig két kb. 185 centis nő és egy kétméteres férfi állt előttem, akiktől semmit se láttam, ráadásul végig beszélgették a koncertet, amitől nem mindent hallottam. Ezt amúgy soha nem fogom megérteni! Minek megy koncertre az, aki nem figyeli a fényeket, a hangokat, nem éli bele magát a zenébe, nem mozdul a ritmusra? Az szerintem maradjon otthon, cseverésszen ott, és a háttérből hallgassa Dávidot és Márkot…

Mivel ez egy jublieumi koncert volt, ugyanis pont tíz éve jelent meg az első albumuk, ezért több régi számot is játszottak. Ennek a lemeznek a címe: „Szólj anyunak, hogy a városban leszünk”, ezért igen kedves és megható pillanat volt, amikor a zenekar tagjainak anyukái mind felmentek a színpadra, és odaálltak a mikrofonok illetve a hangszerek mögé.

Persze felcsendültek a klasszikus HP-slágerek is, mint például az „Élnünk kellett volna”, „Szívedből minden kell”, „Valami van a levegőben”, „Hajtól szívig”, „Szétszeretlek” és a legújabb számuk, az „Idő”. A ráadás a „Darabokra törted a szívem” és az „Amikor feladnád” volt. Néhány vendég-énekes is feltűnt a színpadon. Szabó Győzővel szólt a „Ráveszel” (Valami Amerika), Rúzsa Magdival a "Szeretni, akit nem lehet", Dzsúdlóval a „Mielőtt megismertelek”.

Ma pedig: szuper beszélgetés, múlt és jövő helyett jelen, EGYedüllét és MAGány, szabadság témakörökben. Nagyon boldog vagyok és szeretek élni! Ennek örömére lecseréltem a profilképemet egy olyanra, ahol (nemcsak) szerintem annyira boldognak nézek ki…

 

2023. május