Nem bírunk leállni

Hazatértem Szlovéniából, de a pihenés helyett sok munka és sok program várt rám. 

Míg én az Adriai tengerben pancsoltam és felfedeztem a szlovén kisvárosok szépségét, addig a fiúk itthon voltak Nógrádon és dolgoztak.

Viszont akkora káoszt meg dzsuvát hagytak nekem a házban, a teraszon meg a kertben, hogy hazaérkezéskor volt meló bőven.

Rendet raktam, kitakarítottam, elmosogattam egy heti (!!!) szennyes edényt, kimostam négy adag ruhát és hasonló szépségek.

Igazából teljesen feleslegesen, mert mikor Kende visszatért, nekiállt a konyhaszekrénynek. Az északi kertet szerszámok tömkelege foglalta el. Itt zajlott a méretre vágás és összeállítás.

Múltkor ugye megcsinálta a felső szekrényt, most elkészítette a jobb oldali alsót, munkalapostul, polcostul.

Berakta és bekötötte a fehér kerámia mosogatót, meg a réz-csapot.

A kert továbbra is ontja a terméseket.

Cukkinit és patisszont…

Paradicsomot…

Fűszernövényeket…

Közeleg az ősz… Például érik Nógrádon a körte, amiből kaptunk ajándékba egy adaggal.

Már most erősen hullanak a levelek, a fűben ott vannak a diófa barna, és a cseresznyefa sárga levelei. Nyílik az őszirózsa.

Természetesen akadt program is bőven. Megtudtuk például, hogy augusztus 20-án az Edda ad koncertet Rétságon. Mentek oda barátok Almáskertből, Csillaggal velük tartottunk.

A laktanya közelében gyülekezett a nép. Itt több nógrádival, köztük volt kollégákkal találkoztam. Végül is a sors úgy hozta, hogy Ágotával nem tudtunk elszakadni egymástól. Vele és a családjával buliztuk végig a koncertet.

Általános iskola vége, középiskola eleje táján nagyon szerettem és sokat is hallgattam az Eddát. Főleg az első lemezek, az 1.-6. tartoztak a kedvenceim közé. Köszönhető ez főként kedves osztálytársőmnek, aki fanatikus Edda rajongó volt. A sors fura játéka, hogy később az együttes basszusgitárosa, akiről anno nekem áradozott, lett a párja és gyermekei apja…

Korábban soha nem voltam még Edda koncerten. Nagyon jó volt hallgatni a régi számokat, amik fiatalkoromat meghatározták. Hűtlen, Elhagyom a várost, Kölyköd voltam, és természetesen a Kör… Rekedtre ordítottam magam, és persze ment a tánc és ugrálás is.

Pataki hangja még mindig jól cseng, de hamar kifárad. Szerencsére a színpadon ott volt vele a fia, Gergő is, így ketten énekelték a dalokat. A zenészek iszonyatosan profik, köztük a két régi öreg, Alapi és Gömöri. Az ünnepi eseményt tűzijáték zárta.

A kánikulában mi mást lehet csinálni, mint fürdeni és napozni.

Kendével, Tündérrel és Kincsővel elmentünk hát a váci strandra.

Pancsoltunk, süttettük a hasunkat a nappal.

Én vittem úszósapkát is, és leúsztam néhány hosszt a sportmedencében.

Ma pedig Nagymaroson jártam. A Julianus-kilátóhoz túráztunk fel.

Nógrádról napkelte után nem sokkal indultam el, a völgyben a réten pára ült.

A nagymarosi állomástól 8 órakor keltünk útra, egy ideig a Diófa utcán haladva.

Az út nagy részét erdőben, lombárnyékban tettük meg, mély vízmosások mentén, kidőlt fákat kerülgetve.

Még így is nagyon melegünk volt, ahogy felfelé haladtunk a meredek ösvényen.  

Útba ejtettük a Sváb-nyerget és a Szent-Mihály nyerget is.

Maga a táv nem volt hosszú, csak 4 km, 482 méter magasba jutottunk fel. Igaz, volt közben egy kis „eltévedés”, vagyis inkább bizonytalanság, de a navigációs alkalmazás kiválóan vizsgázott.

A kilátóban fiatalokat találtunk, akik ott töltötték fent az éjszakát.

A tetején gyönyörködtünk a Dunakanyar panorámájában.

Lent kedvenc helyemen, a Piknik Manufaktúrában ebédeltünk. 

Grillezett camembert sajtot ettem rizzsel, eperszósszal és salátával, hozzá limonádét ittam.

Természetesen nem maradt el az úszás a Dunában, és a napozás a Dunaparton.

A programot egy jó fagyival zártuk, amit szokás szerint a Sakurában. Nagyon szép nap volt!

A héten pihenésképpen írtam. Annyi élményt adott nekem Szlovénia, hogy kitaláltam egy ott játszódó történetet. Ezt bontottam ki esténként a gépem előtt ülve.

Mindeközben Tündér és Kincső hazatért a Bakonyból, Csillag pedig a barátaival volt itt-ott, többek között Egerben is.

Holnap pedig irány a Balaton! Hogy pontosan hová és mi célból, azt a következő bejegyzésben fogom elárulni.

2023. augusztus