Elkezdődött...

Bizony, végre-valahára belevágtunk a konyha felújításába! Erről hoztam nektek egy kép-riportot, meg egy szép utazós nap fotóit is.

Megérkezett Nógrádra a szépséges zománcos edénykészlet. 

Szerdán megvettük a tölgy mintázatú munkalapokat.

Ma megvásároltuk a konyhabútor korpuszához a fenyődeszkákat. 

Fűszerpolcnak ilyen szélezetlen rusztikus akácot választottunk, és sarokpolcot is sikerült beszerezni.

Tegnap reggel ilyen állapotban volt a konyha. Felülről minden leszedve, szekrények belseje félig-meddig kipakolva. A tányérokat-poharakat sikerült besuvasztanom a nappaliban lévő kredencbe.

Mire hazaértem, ez a látvány fogadott! Kende kiürítette és leszedte a szekrényeket, valamint levéste a falról a csempét.

Mindent kivitt a teraszra meg a tornácra, és ott eklektikusan elhelyezte a tárgyakat, itt egy hűtő, ott egy edény, amott egy szerszám stílusban.

A befőtteket, lekvárokat, gyógynövényeket és száraz élelmiszert tartalmazó befőttesüvegeket random tette le a padlóra. 

Míg a fiam a falat csiszolta, én a hűtőt ideiglenes helyére, a lépcső alá raktam át.

Kint pedig próbáltam némileg rendet rakni és kialakítani egyfajta nyári konyhát. Néhány napig, inkább hétig kiköltözünk a teraszra, itt fogok sütni-főzni. Tegnap épp saját paradicsomból és fűszernövényekből csináltam szószt tésztával.

Ha már paradicsom, nem bírom ki, hogy egyfajta közjátékként meg ne mutassam nektek, megint micsoda szépségek-finomságok teremnek nálunk nap mint nap.

Míg én elkészültem a renddel (fogjuk rá) és a vacsorával, a fiatalok sebtiben ki is festették a konyhát. 

Mivel hajnali pacsirta vagyok, kora reggel keltem, összeszedtem a csempedarabokat a földről, és felsöpörtem a padlót. 

Mivel éjjelre vihar meg zivatar várható, bemenekítettük az összes faanyagot a terasz kanapéjára. Majd üldögélünk a kinti fotelben meg a székeken. 

A mosogatás úgy zajlik most egy ideig, mint a régi szép időkben. Épp nemrég gondolkoztam a nagyon nomád életmódunkon, erre most visszatért a lavórozás. "Szinte" már hiányzott. :)

Ez alatt Kende méricskélt, számolgatott. Lézer mutatja nálunk a vízszintest és a függőlegest. Holnap nekiáll a faanyag méretre vágásának, és a bútor összerakásának. 

Mindeközben azért másra is volt időm. Például hosszú idő után végre elmenni a fodrászhoz, vágatni és festetni.

Egyik nap a napsütésben gyönyörködtem a tó és a Naszály-hegy látványában. 

Másik nap épphogy elvonultak az esőfelhők, alóluk bukkant elő a várdomb.

Újra kisütött a nap, Újtelekre és a mögötte húzódó Börzsönyi hegyekre mindig rácsodálkozom. 

Budapesten a Városligetben jártam, a tó partján. 

Hősök tere, Zielinski-híd, Műjégpálya épülete.

Vajdahunyad-vára.

A Széchenyi fürdő előtt jártam-keltem, üldögéltem.

Szobon ebédeltem grillezett sajtot. A kenukat nézve eszembe jutott a tanári csapatépítő sárkányhajózásaink, melyeket innen indítottunk a Wichmann Tamás csónakházból.

Bemutatom nektek a zebegényi Napraforgó utcát. Egységes stílusú, kék-fehér házak a Duna-parton. Kerékpártúra során már elsuhantam mellettük, most tüzetesebben is szemügyre vettem őket. 

Szépen látszik a magas töltésről a zebegényi strand.

A nap (majdnem) utolsó állomása a nagymarosi Sólyom-sziget volt, háttérben a Visegrádi várral.

Hétvégén nulla utazás, semmi gyönyörködés, csak melóóó! Segítek Kendének a konyhabútor összerakásában, jövő héten jön a villanyszerelő bekötni a country tűzhelyet, Álmos vizet szerel, hogy be lehessen rakni a kerámia mosogatót és a rézcsapot, a hónap közepén kedves ismerősök felrakják a mozaikszerű csempét, Barbi lefesti a tálast és a sarokpolcot zsályaszínűre, és kész. Sok munka, némi várakozás, a nyaralásokon kívül ezzel telik majd az augusztus. De megéri, mert megvalósul végre a vadiúj álom-konyhám! 

2023. augusztus