Bolondos április

Amikor zajlott a Tavaszi Megújulás Programom, akkor többen kérdezték, hogy aki húsz éve vega, az egyáltalán mit eszik. Az egyik hölgy külön kérte, hogy írjam meg a napi menümet, hogy lássa, hogyan rakom át a gyakorlatba az elméletet. Azt nem mondom, hogy mindig sikerül, de egész jól haladok. Ezért most úgy gondoltam, hogy megmutatom nektek, miket ettem (többek között) ezen a héten:

Spenót zöldséggolyókkal

Tejszínes gyümölcskrém

Tejfölös-tárkonyos zöldbableves

Krumplifőzelék magos-újhagymás ropogóssal

Mazsolás tejbekása

Zöldséges rizs

Reszelt alma és banán zabpehellyel

Kukoricás-gombás-ananászos pizza

Eper

Tojáslepény

A héten pontosan olyan szeszélyes volt az időjárás, mint bármelyik tavasszal. Egyik pillanatban sütött a nap, a másikban esett az eső. A szél sokszor tombolt, és egyszer még hó is hullott.

Elég szürreálisak voltak a kertben a fehéren virágzó ringlófa előtt a hópelyhek.

De az élet él és élni akar. A csapadék és a napsütés hatására beindult a föld mélyén a csírázás. Máris elkezdtek előbújni a magaságyásba vetett zöldségek. Nemsokára friss salátát, spenótot, hagymát és retket ehetünk.

Az egynyári növények már most dúsan zöldellnek.

Egyre több jácint és nárcisz virágzik a fák tövében.

Megjelentek lila kedvenceim, a gyöngyikék.

Az ember ilyen bolondos időben azt sem tudja, mit vegyen fel. Néha elő kellett venni újra a már eltett átmeneti kabátot. Néha elég volt a bőrdzseki. Van, amikor kardigánban vagy akár egy szál pólóban sem fáztam kint a kertben.

A falu csodálatos most, mindenütt virágzanak a gyümölcsfák. Az iskola kertjében azok, amelyeket még mi ültettünk el Tündérék osztályával. Az óvoda kertje is pompázik.

Szinte minden kertben sárgállik az aranyeső.

Tegnap végre láthattam én is az országszerte híres berkenyei vérszilva-fasort.

Beüzemeltem a vadiúj kerékpárt. Vettem rá kulacstartót kulaccsal. Még kicsit furcsa, szoknom kell. Főleg azt, hogy ennek végre normálisan működik a fékje (nem úgy, mint a régié). Most arra kell figyelni, óvatosan húzzam be, nehogy fejre essek. A szorzóváltót nagyon élvezem, sokkal könnyebb így a dombos faluban biciklizni.

Tegnap Budapesten jártam egy barátnős találkozón. A „Boldogasszony útja” női kör három oszlopos tagja idén másodjára kávézott-limonádézott együtt a Fridays-ben.

A volt iskolámból, a Mókusból 35 éve ballagtunk el. Az egyik motorja vagyok az évfolyam-találkozók szervezésének. Mostanra célegyenesbe fordult a dolog, megvan a fix dátum. Meghívtam a régi évfolyam-társainkat és tanárainkat. Alig két hónap, és 5 év kihagyás után végre újra találkozunk.

Kende gőzerővel csinálja az ács-sulit. Megmutatta fotón, hogyan modellezik a tető-szerkezeteket.

A Hesz-ben lezárult a Sulizsák-program. Több mint 1300 kilónyi használt ruhát gyűjtöttünk össze. Ezzel pénzt szereztünk az iskolának, ráadásul tettünk a környezetvédelemért is.

A tablófotózás utolsó mozzanatait szerveztem a héten. Elkészültek a retusált egyéni képek.

Kiválasztottuk a csoportképet, ami majd ballagáskor a tarisznyákba kerül.

Digitális formában megvan minden, kedden pedig végre megpillanthatjuk élőben is a tablót. 

Ezen a napon ráadásul én kísérem el a negyedikeseket és a hatodikosokat Balassagyarmatra úszni.

Csütörtöktől pedig végre jön a várva várt tavaszi szünet. Hat nap pihenés! Ja, nem. Ekkor fogjuk ugyanis családi kalákában kifesteni a házikót. Talán azért valamennyi húsvéti életérzésre is lesz időnk…

2023. április