Tavasz???

Az időjárás konkrétan pocsék. Ez nem tavasz, hanem valami nagyon más és nekem nagyon nem tetsző. Azon kívül, hogy elvetettem a korai zöldségeket a magaságyásokba és a fűszernövények magjait cserepekbe meg kisebb ágyásokba, semmi mást nem tudtam egyelőre a kertben csinálni. 

Hideg van, éjjel fagy, nappal is hűvös; vagy az eső esik, vagy a szél fúj, vagy mindkettő egyszerre. Néhány kamikaze nárcisz és jácint virágzik ugyan, de tulipánok még sehol. A ringló gyorsan elvirágzott, szegény cseresznyefák készülődnének rügyet bontani, de szerintem nem mernek nekikezdeni ebben a zimankóban.

Azért mégiscsak történt némi előrelépés a kert területén. Egy kedves ismerősöm felkapálta a nagy veteményest. Az ásás után át kellett még egyszer dolgozni, akkora nagy agyagos tömbök maradtak benne. (Mondtam már, hogy három év után is elég pocsék a talajom?) 

A sufni mellett egyik oldalon voltak nagy fáim, azokat felvágattam, a másik oldalon ág-kupacok, azokat felapríttattam. Kettős az öröm: még rendezettebbé vált a kinti tér, ráadásul lesz bőven tűzifa és gyújtós.

Tavaly valósult meg nálunk egy új közösségi tér megtervezése és kialakítása. A „Lépték – Tervezzünk közösen!” program lezárásaként hozzám is eljutott a csapat egyik kedves hölgy-tagja. Gréta a falu, közösség, iskola témakörében készített velem interjút.

A kora tavasz egyik nagy kedvence nálam a medvehagyma. Nálunk a Börzsönyben mindig nagyon későn kezdődik a szezonja. Van egy kedvenc helyünk, a diósjenei kastélykert, amit ilyenkor március végén-április elején elborít a medvehagyma.

Korábban szedtem a gyerekeimmel, párommal, barátnőmmel – ezúttal viszont kitaláltam, hogy legyen nagyobb közösségi esemény. Meghirdettem egy csoportos medvehagymaszedést a helyi női körösöknek. Jöttek is szép számmal, ki egyedül, ki gyerekestül.

A vasárnap, mivel ekkor volt az elmúlt hét napban egyedül szép, napsütéses idő, másokat is a szabadba csábított. Tisztára majális-hangulat uralkodott a kiserdőben, jöttek szülők, gyerekek, kutyák, mindenki kosarakkal, zacskókkal rohamozta meg a kastélyparkot.

Szedtem is egy jó nagy kosárral, de ha jövő héten jobb lesz az idő, megint felmegyek egy újabb körre. Főleg nyersen eszem, nagyjából mindenhez azt falom. Egy harapás szendvics, két marék medvehagyma. Imádom!

A konyhát jelenleg a medvehagyma illata lengi be. Néhány adagot lefagyasztottam, sütöttem belőle medvehagymás pogácsát. Ma talán medvehagymás rántottát sütök… Vagy próbáljam ki a pestót?  

Csillag a héten az osztályával Balaton-felvidéken járt. Nosztalgiázott azokon a kultikus helyeken, ahol anno sokat jártunk, amikor Balatonhenyén éltünk. Elmentek a szentbékkállai kőtengerhez…

A salföldi kolostorromhoz…

Valamint „ősei földjére”, Tihanyba is.

A focista fiaink a megyei bajnokságon harmadikok lettek. Kis iskolaként egyedül vettek részt, csupa városi iskola csapatával mérkőztek meg. Óriási gratula nekik (és persze Máté bácsinak) a bronzéremért!

A kézilabdás lányaink kistérségin második helyezést értek el. Büszke vagyok a lányom ezüstérmére, aki szintén a csapat tagja volt. Kincső ezen kívül rendületlenül jár karatézni, ahonnan mindig úgy tér haza, hogy „Anya, szétütöttem a kezem!”, meg „Anya, hullafáradt vagyok”, de azért kitart és egyre edzettebb.

Kell is az edzettség, hiszen iskolánk csatlakozott az „Egymillió lépés” kihíváshoz. Többek között ez is motivál, hogy továbbra is kitartsak az életmódváltás mellett. Ehhez le kellett tölteni egy appot, ami nemcsak a lépéseinket számolja, hanem hozzá lehet adni az aznap végzett sporttevékenységeket is. Én is gyűjtöm az osztályomnak a lépéseimet, valamint a különböző mozgásformákat: köredzés, kosárlabda, aerobic, kerékpár, jóga, ráadásként úszás is.

Igen, végre voltam úszni! És végre felavattam a vadiúj fürdőruhámat. Én igazából egy vízi lény vagyok, csak sajnos ritkán jutok el úszni. A váci uszoda elég messze van tőlünk, a rétsági pedig még mindig nem készült el. Ezen a héten viszont én kísértem el a negyedikes-hatodikos gyerekeket Balassagyarmatra. Azon kívül, hogy ilyenkor kötetlenebbül beszélgethetünk, közelebb kerülhetünk egymáshoz, megadatott a lehetőség, hogy én is medencébe csobbanjak.

A saját itthoni edzésemben az a változás, hogy a napi fekvőtámaszt már nagyobb ismétlésszámmal végzem, a saját testsúlyos gyakorlatokhoz pedig kis súlyzót használok. Amúgy, bár ez nem célom, de fogytam három kilót! Anyukámnál ráálltam a mérlegre (amit átlag évente egyszer teszek meg), és láttam, hogy az eddigi 58 kiló helyett 55 vagyok.

Szerintem ez nemcsak a több mozgásnak, hanem a táplálkozásom átalakításának is köszönhető. Nehezen, de tartom az időszakos böjtöt és a bolti édesség-megvonást. Ami újdonság még, az a vitamin-kiegészítés. A téli időszakban kezdtem, és tavasszal is folytattam a multivitamin szedését, amiben 24 féle vitamin és ásványi anyag található. Ezeket most kiegészítettem vassal/folsavval, ami jótékony hatással van az energiára és az idegrendszerre – tavaszi fáradtság, vega étrend, erőteljesebb edzés és diéta okán ajánlott. Valamint elkezdtem egy A/béta-karotin/biotin/E/B2 készítményt szedni – a szebb és egészségesebb haj és bőr érdekében.

Ezen kívül lelkileg is nagyon jó változások történtek bennem. A 12 napos „lelki böjt” szuperül sikerült, majd ha összeszedem róla a gondolataimat, akkor le is írom, mire jutottam. Most csak ennyit: Camouflage - Great Commandment.

Pár napja azonban borult az egész: a sport, a napirend, a lelki béke, minden, ugyanis nekifogtunk a festésnek. Ezerrel zajlik a házikó felújítása családi kalákában. Jelenleg a totális káosz közepén írom ezt a bejegyzést, amikor viszont végzünk, akkor beszámolok nektek az egész folyamatról és persze a végeredményről.

Addig is mindenkinek Áldott Húsvétot Kívánok!

2023. április