Szelek hava

Azt a csúnya címet akartam adni először a bejegyzésemnek, hogy „F@ck April”. Oké, nem fogom harciasan szidni, de azért némi dorgálás azt hiszem, belefér. Eddig az április volt a kedvenc hónapom, most meg zsinórban harmadik éve okoz csalódást.

Mit is panaszkodok? Történt egy s más ebben a hónapban. Például iskolai sport- és egyéb sikerek meg fenntarthatósági témahét. Csillag Balaton-felvidéken, Kincső Erdélyben; a gyerekek Beton Hofi és Aurevoir koncerten, Abán Szent György nap.

Medvehagymát szedtem és társasjátékoztam Diósjenőn, jártam Nagymaroson és Vácott. Gyűjtöttem 440.000 lépést a suli-programban. Karaokeztam a Sutiban, és tegnap V. Krisztánál női kört tartottunk.

Kifestettük a házat, és úgy, ahogy, de megtartottuk a húsvétot. Vettem esővízgyűjtőt és székeket a teraszra. A kertben nyílt a nárcisz, a jácint, most már a tulipán is. Virágzottak a cseresznyefák. Vettem sok virágpalántát, és elvetettem a korai zöldségeket. (A tervek szerint holnap délelőtt a bab- és uborkafélék is földbe kerülnek végre.)

Ebből is látszik, hogy azért termékeny hónap volt. De mi már ez az idő??? Reggelre konkrét fagyok voltak a héten, be is menekítettem a muskátlikat éjszakára, hogy túléljenek. Ha épp nem megfagy az ember, akkor az eső esik.

Igazából ez a kiszámíthatatlanság a rossz, hogy semmi sem fix, folyton változik minden (akár az életben, háhá). Ma volt, hogy pulcsiban is fáztam, de olyan is, hogy kint egy szál pólóban voltam.

Lesem a naposabb, enyhébb időszakokat, és akkor gyorsan elvégzek valami olyan munkát, amit a rossz időjárás miatt halogattam. Az egyik ilyen a nagy mumusom, az ablakmosás. Szörnyen utálom, a vasalás és a varrás mellett. 

Azokat soha nem végzem, ezt meg nagyon ritkán, kis túlzással tényleg csak akkor, amikor alig látunk már ki az ablaküvegen. A festés után belülről megtisztítottam őket, most elérkezett az idő, hogy egy nagy lendületet véve kívülről is letisztítsam az ablak- és ajtóüvegeket.

A kertben még volt egy utolsó adag sitt: zsalukövek, betondarabok, törött téglák és hullámpala. Felajánlottam a szomszédnak, aki építkezik. Így mindketten jól jártunk; neki lett töltés a betonalapjába, nálam meg még rendezettebb lett a tér.

Kigazoltam a fűszerkerteket, ahol már hatalmas a petrezselyem és szépen nő a citromfű. A magaságyásban meg végre akkorák a zöldségek, hogy meg tudom egymástól különböztetni a jég- a fodros- és a tépősalátát.

A levendula is zöldell végre, és előbújtak a liliomok. Nyílik az orgona, pont anyák naprája lesz a legszebb. A tervek szerint jönnek is ki anyukámék, és ilyenkor szinte már családi hagyomány, hogy orgonacsokorral kedveskedünk neki.

Rájöttem, hogy sokat írok a növényekről, de állatokról alig. Pedig vannak itt bőven.  Melegebb időben gyík surran a napsütötte részeken. A bokrok és fűszálak alól feketerigók szedegetik az ennivalót. A fák törzseit harkály kopogtatja.

Egész télen nem láttam mókusokat, most újra megjelentek. Múltkor kettő is fogadott, mikor hazatértem; az egyik a fenyőfán, a másik a sziklakertben. Nagyon cukik, az őz és a pillangó mellett a mókus a kedvenc állatom.

Háziállatot jó ideje nem tartok, hiszen úgy érzem magamat felelősségteljesnek, ha felismerem a korlátaimat. A családom, a munkám, a ház és a kert mellett nem vállalnám jó szívvel mondjuk egy kutya gondozását. Macskáim viszont vannak, igaz, nem sajátok.

A szomszédból viszont egyre több jár át, van vagy három fekete, kettő cirmos, néha egy fehér foltos is megjelenik. Cukin bekukucskálnak a teraszajtón, de a házból kizavarom őket. Éjjel sokszor a teraszon alszanak a fotelben vagy a ládán. Ha kinyitom az ajtót, riadtan elsurrannak.

Visszatérve áprilisra: Április a Szelek hava. (Na ja, meg a hidegé és az esőé.) Egy szólásmondás szerint április esőitől nyílnak május virágai. (Eszerint a következő hónap tobzódni fog a virágokban.)

T. S. Eliot így ír róla: „Kegyetlen hónap április… …a csonka gyökerekre langyos esőt zúdít.” Radnóti pedig így: „Ó, április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorrú kis rügyek se még.”

Mire ilyen szépen kielemeztem ezt a hónapot, véget is ért, hiszen hétfőn kezdődik a május, a második kedvenc hónapom. Á, nem, egy bizonyos dolog miatt inkább a legkedvesebb a szívemnek.

Ezt az írást Nógrádon és Vácott látott szépségekkel illusztráltam.

Egy szomorú hír a végére: Lezárták a Nógrádi Várat, elmaradnak a Nógrádi Várjátékok...

2023. április