Idegenvezetés - Start!

Idegenvezetés - Start!

Persze a tanfolyamra még várni kell őszig, és a konkrét munkák is később jönnek majd, de tegnap mégiscsak gyakoroltam az idegenvezetést. Öcsém barátai, Shivani (Kanadából) és Ethan (USÁ-ból) európai körutazásuk keretében pár napra Budapestre látogattak. Pestet kettesben fedezték fel, Budán viszont én kalauzoltam őket. Erről hoztam most nektek egy kép-riportot.

Két nagy területet jártunk be, a Margitszigetet és a Budai Várnegyedet. Előbbin legelőször a Milleneumi emlékmű közelében felállított Lego-oroszlánt néztük meg.

A Zenélő Szökőkút zenéjéból sajnos csak pár másodpercet hallottunk.

Árnyas fák alatt, gondozott parkokban, rózsakertben sétáltunk. Közben sokat meséltem nekik Szent Margit életéről és koráról.

Domonkos, ferences és ciszterci kolostorok illetve templomok romjait is megnéztük.

A Víztorony után a Japánkertbe vezetett az utunk. Aranyhalakat és teknősöket néztünk.

Sajnos ottjártunkkor a Zenélő Kút is néma maradt. Fentről viszont át lehetett látni gyerekkorom színterére, Óbudára.

A Margit-hídon sétáltunk át vissza Pestre ebédelni.

A fiatalok a Lecsó étteremben megkóstolták a gulyást, utána megízlelték a Túró Rudit, este pedig a kürtőskalácsot (A Várban 2400, az Oktogonon 700 Ft!). 

Elvillamosoztunk a Moszkvára. Szerintük a budapesti tömegközlekedés egyszerűen fantasztikus! A Várnegyedbe a Bécsi kapun át jutottunk be, ahol meséltem nekik a Levéltárról. Itt rögtön több különböző korszakból épült templomot is megnéztünk. Aztán a békés és csendes Tóth Árpád sétányon bandukoltunk tovább.

Természetesen a Mátyás templom volt a fő attrakció a Szentháromság téren. 

Szent István szobránál meséltem királyunk szerepéről és koráról.

Az amúgy fizetős Halászbástyára sikerült ingyen feljutnunk.

Szép látvány nyílott a Dunára dél felé...

... és északi irányba.

Mátyás kútjánál mondandómban a Hunyadiak kerültek sorra.

Bejutottunk a Palota udvarára.

A Magyar Nemzeti Galéria előtt.

Odafentről megcsodáltuk a Gellért hegyet, közben ennek a területnek a történelméről mondam nekik érdekességeket.

Duna, Lánchíd, Parlament, Margitsziget - gyönyörű látkép!

A Turul-szobornál a magyarság ősi legendái kerültek elő.

A Siklón valahogy nem volt "kedvünk" 4000 (!) Ft-ért lemenni.

Inkább csak megnéztük, hogyan működik a "cable car" (később lépcsőn jutottunk le).

A Sándor-palotát szigorúan őrizték.

Ugye tudjuk, ki lakik a Karmelitában? Tudom, hogy hitetetlen, de eskü OV-t láttuk kigördülni a kapun egész közelről, amikor egy pillanatra lehúzta a fekete autó elsötétített ablakát!

Lejutottunk az Alagúthoz.

Minden út a Nulla-kilométerkőhöz vezet.

A körforgalom közepén csak régi emlék a vörös csillag. A Lánchídon a hosszú felújítás után a járműforgalom már elindult, de gyalog még nem lehetett átkelni rajta. Az igazi (és nem lego) oroszlánok szigorúan őrizték. 

Ezért hát a Budai-rakpart mentén haladtunk tovább.

Ők előző nap este már látták a kivilágított Parlamentet hajóról, most megnéztük együtt nappali fényben.

A nap végén mind megállapítottuk, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Ugyan testemet lefárasztotta a sok gyaloglás (kb. 17 km-t tettünk meg), agyamat meg a folyamatos koncentrálás, hiszen nagyon rég beszéltem ennyit angolul. Sokat láttak, hallottak, tapasztaltak, de sokat meséltek is származásukról, hazájukról, kultúrájukról. Szóba jött az iskolarendszer, a politika, az egészségügy és a gazdaság is. 

A végére hagytam a saját képemet, mert összesen egy szelfit csináltam, az is ilyen bénára sikeredett. Sajnos közös képet egyszerűen elfelejtettünk készíteni. Mindenesetre nagyon jó bemelegítés volt ez a nap a későbbiekhez, és: "this is the beginning of a beautiful friendship."

Ha nem lett volna elég a gyaloglásból: holnap megint megmászom a Csóványost!

2023. július