Kriszmösztájm

Ünnepi fíling 1.

Miért jó, hogy karácsony van? Például nem kell időre csinálni semmit, az ember nem siet sehová. Nem kell korán felkelni. Pontosabban a belső ébresztőmnek sajnos nem tudok parancsolni, ezért viszonylag korán felébredek, de bármeddig lustálkodhatok: tanulhatok, írhatok, chattelhetek. Akkor mászok ki az ágyból, amikor kedvem van.

Persze elvégzem az alap házimunkákat, de nem sürget senki és semmi. Tétlenül semmiképp nem tudnék létezni, ezért mindig azzal kezdem a napot, hogy magam körül rendet teszek. Ha épp egyedül vagyok itthon, akkor ez rövid és könnyű, ha itt vannak a gyerekek, akkor nehézkes és hosszadalmas.

Ünnepi fíling 2.

Rámjött a pakolászhatnék, és rendet raktam a kredenc aljában. Nagy volt itt a kupi, szinte érezhető volt, ahogy besűrűsödtek az energiák. Először a társasjátékok, aztán a kreatív cuccok következtek. Nagyon sok mindent dobtam ki; a papírokból lesz gyújtós bőven, a beszáradt ragasztók, szétesett radírok, kiszáradt filctollak, a sok apró vacak pedig ment a kukába.

Sokkal több időm van önmagamra. Elvégeztem egy jó hosszú jóga-sorozatot, amiben nincs semmi rendszer; csak úgy csináltam egymás után az ászanákat, ahogy épp kedvem tartotta. Vettem egy jó forró fürdőt, beledobtam az ajándékba kapott rózsaszínű fürdőbombát, a vadiúj kecsketejes szappannal tisztálkodtam, sőt: be is szundítottam a kádban.

Kreatív lányaim

Heverésztem a kihúzott kanapén, azaz a nappali pihenőhelyünkön. Itt ettem, itt tanultam, itt írtam, a lányok is itt fetrengtek. Délután még el is szunyókáltam. Eddig a gyerekek voltak soron, az utolsó gyertyát én gyújtottam meg az adventi koszorún. Éjszaka karácsonyi illatú mécses világított a házban.

December 24. Nekem ez a nap tulajdonképpen semmit se jelent. Számomra két dolog fontos. Az egyik a téli napforduló, azt már kipipáltuk. A másik pedig az a nap, amikor együtt vagyok a családommal, de ennek a naptári napja teljesen mindegy.

Réka

Idén ez az esemény karácsony első napjára, december 25-ére esett. Anyukámékhoz mentünk, kilencen voltunk. Isteni levest ettünk maceszgombóccal, a hamis töltött paprika már nem is fért belém, a húsevőknek meg volt töltött káposzta.

Nasinak a következők közül lehetett választani: diós és túrós bejgli, csokigolyó, csokichips, sajtos rúd, és különböző csokik, kekszek, drazsék.

Sütiii

Kaptam csodaszép korondi kékfestő tányérkészletet az új konyhámba, plusz egy bambusz evőeszköztartót, de súlyuk miatt ezek sajnos egyelőre még Budapesten maradtak, Kende hozza majd el ide Nógrádra kocsival. Emellett konyharuhákat és edényfogókat is.

Az új edényfogók

Az idei év nemcsak abban volt furcsa, hogy nem vettem fenyőfát, hanem abban is, hogy a gyerekeknek nem ajándékot, hanem pénzt adtam. Nagymaminak viszont egy laptopot vettünk közösen. El is pityeredett, mikor meglátta. Már nagyon vacakolt a régi gépe; reméljük, ez az új sokáig szolgálja majd őt.

Money, money, money

A legjobb talán a közös játék volt. Először kvíz-kerekeztünk; most nem azért, de mindegyiket megnyertem, bár egyszer Nagymami, másszor Dávid azért eléggé megszorongatott. Aztán Activityztünk, ahol a legviccesebb nem is az volt, ahogyan megpróbáltunk elmutogatni szólásokat, közmondásokat, hanem a sok idióta találgatáson röhögtünk a legjobban, aminek a nagyját persze Kende és Dávid nyögte be.

Avokádós pulcsi

Sajnos nem rakhatok ki az internetre csoportképet a személyiségi jogok miatt. Persze nálunk is történik néha össznépi fotózás, de csak azért, hogy a képeket a számítógépen tároljuk. Közösségi média tiltva. Kivéve annál a két gyerekemnél, akinek ez tök mindegy, róluk rakhatok fel cirka bármit. Íme hát egy-egy fotó Kendével és Kincsővel.

Másnap nem volt kedvem egy pesti lakásban dögledezni órák hosszat, ezért sétálni mentem a Margitszigetre. Nagyon szép és enyhe volt az idő; míg másokat állig begombolkozva, sapkában láttam, én kigombolt kabátban, hajadonfőtt, szoknyában voltam. Kint tízóraiztam a szabadban egy padon, és néztem a Dunát. Amúgy pedig bejártam a szigetnek, főleg a pesti oldalának az ikonikus helyszíneit. Három órán keresztül gyalogoltam, és bár mostanság nem számolom a lépéseimet, becsülve legalább tíz kilométer tuti benne volt a lábamban.Erről láthattok most egy képriportot.

Balra tekintés a pesti rakpart közepétől

Jobbra tekintés a pesti rakpart közepétől

Szocreál gyönyörűség

Látkép az Árpád-hídról a szigetre

A Duna az Árpád-hídról

A budai oldal az Árpád-hídról

Zenélő-kút kívülről

Zenélő-kút belülről

Japánkert 1.

Japánkert 2.

Japánkert 3.

Nagyszálló

Szent Mihály kápolna

Platán

Víztorony

Szent Margit

Domonkos-kolostor 1.

Domonkos-kolostor 2.

Margit síremléke

Gótikus építmény

Kis-állatkert

Centenáriumi emlékmű 1.

Centenáriumi emlékmű 2.

Szigeti bejáró

Buda a Margit-hídról

Pest a Margit-hídról

A híd díszes közepe

Távolban a Parlament és a Budai Vár

Magas a vízszint, árad a Duna

Pozsonyi úti református templom

Délután a húgomékhoz voltam hivatalos, találkoztam a férje lányával és anyukájával is. Labdáztunk Márk bébivel, aki már tök jól lépked, és über-cuki. Isteni gesztenyés bejglit ettünk, sós rudat, meg valami német mandulás finomságot, aminek nem jegyeztem meg a nevét. Kaptam is tőlük a hazaútra kóstolót, plusz mogyorókrémes édességet.

Nasi-hegyek

Amit utálok karácsonykor: a mesterséges hangulatkeltést. Nem azt mondom, hogy aki ezt csinálja, azt elítélem, csak nekem egyáltalán nem jön be. Például a beállított fotózások, az elegáns ruhákba öltözés, avagy a ronda ünnepi kötött pulcsik, az orrba-szájba játszott, általam halálra unt karácsonyi zenék, minden évben lejátszott karácsonyi filmek. Én spec. csomagolni se szeretek, ennek mondjuk környezetvédelmi okai is vannak. És nem szeretem kiírni a fb-ra, hogy minden kedves ismerősömnek boldog karácsonyt.

Amit viszont szeretek: az emberi kapcsolatokat. Ilyenkor olyan emberekre gondolok, akikre egész évben soha, vagy csak nagyon ritkán. Kommunikáltam ex „anyósommal”, volt sógornőmmel, régi osztálytársakkal, tanítványokkal, volt szomszédokkal, kollégákkal. Erre is jó ez az ünnep.

Holnap a gyerekek fürdőzni mennek, nekem pedig jönnek a dolgos hétköznapok. Szerencsére csak a szerda telik munkával, a többi aktív pihenéssel. Például szeretnék egy-két dolgot kipipálni a képzeletbeli bakancslistámon. Hogy mit, azt majd úgyis olvashatjátok-láthatjátok.

 

2023. december