2021. június 15., kedd

Nyár, kert!

Olyan rég nem írtam a kertről (több, mint egy hónapja!), hogy szinte már ég a fejem miatta. Pedig megvolt rá a magam oka, de gondolom egyik olvasó sem kíváncsi túlzottan a magyarázkodásomra. Így csak dióhéjban: 1. sokáig vacak időjárás 2. hosszú várakozás a magas-ágyásra 3. tanév végi hajrá 4. fizikai teljesítőképességem végessége.

Most egy kép-riporttal készültem nektek, melyben igyekszem összefoglalni az elmúlt hónap történéseit, és bemutatni, hogy áll most a kert. Íme:

A sziklakertbe kiültetett növények 80-90%-a megmaradt! Direkt igénytelen fajokat hozott Eszter, amik jól tűrik, hogy az északi oldalon alig éri őket napsütés. 

Ha az idő száraz, alig locsolom őket, ha viszont esik az eső, akkor zúdul rájuk az áradat. Különösen a páfrány és a liliom nőtt meg, de a többiek is szépen fejlődnek, pompáznak. 

A kerítés mentén a sok mogyoró már sokkal inkább fa, semmint bokor.

Három nyírfa fogadja a hozzánk érkezőket. Ezek fogják közre a sziklakertet. Ha nagyon kellene választanom, talán a nyír lenne a kedvenc fám.

A két diófa szépen belombosodott. Jó érzés kifeküdni a közéjük kifeszített függőágyba, és kicsit pihenni, meditálni. 

Az északi oldalon lévő szőlő kisebb, ritkásabb, de már zöldell.

A keleti oldalon lévő szőlő jóval nagyobb és sűrűbb. Persze, mivel ez itt a Börzsöny, virágnak, pláne termésnek híre-hamva sincs még.

Néhány kóbor tulipán hajtott ki a kertünkben, volt belőlük sárga és narancsszínű. Megtaláltuk az ősszel eltűnt virághagymákat, a lányok el is duggatták őket. Reméljük, jövő tavasszal sok szép nárcisz, jácint, és persze tulipán pompázik majd a kertben. 

A kerítésünknél idén is kékeslilán virágzott az írisz, magyarul: nőszirom. Róla mindig a női life coach csapat jut eszembe, akikre nagyon jó szívvel gondolok.

Miután a hagymások elvirágzottak, elérkezett az orgona korszaka. Van egy jó nagy bokrunk, a teraszon ülve is lehetett érezni a felőle áradó illatot. 

Az orgona anyukám kedvenc virága, erről a bokorról szedtem neki egy jó nagy csokorral, mikor legutóbb itt jártak.

A környékről szedtünk sötétlilát és fehéret is, a benti és a kinti érkezőasztalra is került belőlük mindig a vázákba. 

Ahogy véget ért az orgona-szezon, kezdődött a rózsa. Ősszel visszametszettem a bokrot, mert tavaly túl magasra nőtt, szinte bele a cseresznyefába, alig láttuk a szép virágait. Most bordós levelekkel kezdte a növekedést, szép lassan zöldült ki.

Ahogy beköszöntött a meleg, megjelentek rajta a bimbók, és nemrégiben végre kinyílottak az első virágok. Ha úgy lesz, mint tavaly, akkor nyár végéig folyamatosan rózsanyílás várható nálunk. 
Az oldalsó kiskertbe ültetett rózsa is rózsaszínűen virágzik.
Az egyik liliom-szerűség sárgán nyílik, a többiek felnyurgultak, de rajtuk később várhatóak virágok.
Virágzik és illatozik a levendula! Rengeteg van belőle, szép liláskékek és illatosak.
A veteményes szélén rohamosan nő a két leghasznosabb védő-virág. Ugye, ti is felismeritek őket? (Aki esetleg nem: körömvirág és büdöske.)
Nemcsak kint, bent is vannak virágaim, újak is, mint például ez a flamingó-virág, amit a nyolcadikosoktól kaptam tanárbúcsúztatóra. 
Előbújtak a gyógy- és fűszernövények! Itt például oreánó és citromfű. 
A veteményesben szintén oregánó, odébb tárkony.
Szintén a zöldségeskertben snidling, arrébb menta.
A balkonládában petrezselyem.
Cserépben bazsalikom. 
Meg ez a kedves kis balkon-paradicsom, amin már apró zöld termések is vannak.
A teraszon egyre több virág pompázik, itt például muskátli. (Azon a farönkön van, amin télen fát lehet vágni.) Azóta vettem másikat is. Állítólag rovarirtónak jó, nem ártana a szúnyogok ellen. 
Viola - szélforgóval.
Meg ez a fogalmamsincsmicsoda szépség, kókuszrost-függőkaspóban. 
Egyben sok, első kör, kosárban.
Egyben sok, első kör, kipakolva. 
Egyben sok, második kör, kosárban.
Egyben sok, második kör, kipakolva. A virágokat, növényeket több helyről szerzem be, pl. helyi lakosok (Nógrád), Boróka-Ház (Diósjenő), Gazdabolt (Diósjenő), Piac (Vác), Kertészeti bolt (Vác)
Szépen növögetnek a kövirózsák. (Nedve a fülfájás legjobb gyógyítója.)
Ilyen cuki új kaktuszaim is vannak. 
Néha megszáll az ihlet, és akkor átültetgetem a növényeket. 
Elérkeztünk végre a veteményesbe, ami most kb. így néz ki.
Virágzik a borsó (tudom máshol már érik, de ugyebár ez itt a Börzsöny).
Magról szépen kihajtott a cukkini és a csillagtök.
Karalábé: fehér is, lila is.
De szép virágok! Pedig ez csak retek! Az első adag pocsék lett, de hagyom felmagzani, hogy jövőre azt vethessem el.
Másodvetésben már finom lett a retek.
Jégsaláta (Isteni, ropogós!)
Fejes-saláta (Rengeteg, hatalmas, dús!)
Répa (Végre-valahára, nem volt hiába felszántatni, beboronáltatni trágyával és komposzttal feljavítani ezt a vacak agyagos talajt, amiben eddig alig nőtt gyökér-zöldségem.)
Zöldbab (elég kevés :( )
Tarkabab (szépen előjött kör-alakban, kezd felkúszni a támasztékra.)
És végül: kukorica!
Az utóbbi időszak legnagyobb projektje a magas-ágyás volt. 
Kedves ismerősöm, Joci (alias Fa Szaki) készítette el nekem őket raklapokból. 

A palántákat bele Beától vettük. Szépségeket, többféle paprikát, paradicsomot, cukkinit és padlizsánt - ráadásnak pedig bazsalikomot. 
A kiültetésük azonban majdnem egy hónapig (!) elhúzódott. Ennek egyik oka a szállítási gond volt, a másik pedig a Fagyosszentek után is tovább tartó extrém hűvös időjárás. Ebbe a hidegbe egyszerűen nem akartam kitenni az érzékeny palántákat. Addig az ablakpárkányon nevelgettem őket. 
A földet Attilával hozattam, viszonylag jó minőségű, a helyi viszonyokhoz képest olcsó. (Elámultam, milyen hihetetlen drága manapság a fa meg a föld!)
Végre egy szép tavaszi napon, amikor nem szakadt az eső, nem tombolt az orkán, megérkeztek a várva várt magas-ágyások! Joci kocsin vitte le őket a helyükre (darabja 120 kiló!) - aztán a sár miatt alig tudott feljutni a teherautóval. 
A raklapok erősek, strapabírók, fólia-bélésesek, le is vannak kezelve, tűrik majd az időjárás viszontagságait. Ellenben bazi nagyok!
A lányok feladata volt a két alsó (kisebb) réteggel való feltöltés. Alulra kerültek az ágak, gallyak, erre rá a tavalyi érett komposzt és fű-nyesedék. 
Amilyen hülye voltam, egyedül vállaltam be a földdel való feltöltést. Szerintem több mint egy köbmétert elnyeltek. Ásóval az egyik helyen talicskába rakni, a kert másik végébe letalicskázni, lapáttal az ágyásokba lapátolni.
Azt hittem, meghalok, mire kész leszek! Ez nagyon férfimunka lett volna! Majdnem egy hétbe telt, mire szép apránként, a szabadidőmben (mert hogy tanév vége is van ugyebár) végeztem vele. Ami nem öl meg, az megerősít. Én most k... erős lettem! :)
A bal oldali ágyásba kerültek az édes- és csípős paprikák. 
A jobb oldaliba a paradicsomok, közéjük a hozzájuk legjobban illő fűszer, a bazsalikom. 
A pontot az I-re a virágok tették fel. A raklapos kialakítás miatt ugyanis minden ágyás oldalán van 8-8 kis "fakk". Ezekbe két részletben színpompás virágokat vettem, hogy ne csak finomságok, de szépségek is legyenek itt. 
Annyira belejöttem a földmunkába, hogy ma délután gyorsan kialakítottam egy új virágoskertet! (mert annyira ráérek és sok időm meg energiám van :)) Amúgy ez nekem egyrészt fizikai munka, másrészt nagy öröm is. Mozoghatok, jó levegőn lehetek, alkothatok, szépséget hozhatok létre. 
Ehhez az első lépés az volt, hogy az ágyásszegélyeket Kincsővel a bekötőúttól kézben cipeltük haza.
Élő matekóra keretében kiszámoltuk a kör kerületéből az átmérőjét, majd földdel feltöltöttem a területet. (Már annyira hozzászoktam az ásáshoz-talicskázáshoz, hogy szinte meg sem kottyant.)
Ilyen szép, (majdnem) kör alakú lett. Teleszórtam virágmaggal.
Az új virágágyásba porcsinrózsa, őszirózsa, rézvirág és viola került, meg egy kis színes napraforgó. 
Nemcsak a zöldség-, hanem a gyümölcsszezon is beköszöntött végre itt Nógrádon. Sajnos saját eprünk nincs, viszont rendeltünk jó sokat - mondanom sem kell, hogy egy szem sem maradt belőle. Nekem legjobban a macarponé-val és tejszínnel kikevert eperkrém ízlett. 
A cseresznye is kezd érni, Kincső már néha felmegy a fára és a déli oldalról csipeget, de szerintem a mostani kánikulás napok végére lesznek igazán pirosak és ropogósak a szemek. 

Amikor megjött a meleg, a gyerekek összerakták a medencét. Letakarása, tisztogatása a lányok feladata, hát, sokszor olyan is...
Volt, hogy egy egész hétig bele se mentek, annyira hűs volt az idő. Máskor meg hazaértek a suliból, és egyből beleugrottak a vízbe. Tündér néha ott is olvas!
Mivel szinte mindig én fotózok, rólam alig készül kép. Itt viszont elkapott a lesifotós (legkisebb lányom), miközben gazolok. Igen, én ezt hagyományosan csinálom, kapálva és kézzel gyomlálva. Lehet hülyének nézni, de én kifejezetten szeretem ezeket a kerti munkákat (míg pl. slaggal locsolni utálok!) Hol guggolva, hol így hajolva csinálom, nyújtás, főleg hátsó combban, garantált. 
És hogy mik a további tervek? Vérszemet kaptam, és lehet, hogy csinálok még egy kisebb virágágyást, ahová évelőket ültetek ki. Leszedem a levendulát. Folyamatosan gyűjtöm be a gyógynövényeket. Szüreteljük a cseresznyét. 
És persze lesz csomó program is, mint ahogy volt is eddig. A következő bejegyzésnek egy "Velem mindig történik valami II. rész" várható. Abból azt is megtudhatjátok, mi a csuda az a Réka Tour...


2021. június