Ház és Sport

Schottner Évi fotója, Lukács Marcsi és Zsuzsi faliújságja

Ház és sport, ez a kettő határozta meg nagyjából ezt a hetemet.

A ház téma alapvetően nem túl vidám, mert megint egyfajta újratervezésre kényszerülök. Aki régóta olvas, az tudja, hogy soha nem volt még saját ingatlanom (47 éves leszek a nyáron). Szívügyem a lakberendezés és otthonteremtés, mégis eddig mindig valaki másnak a lakását-házát tervezgettem-csinosítottam, amiket aztán szépen mindig otthagytam, hogy egy újabb albérlet következzen. Most egy olyan házikót bérlek, amit nagyon szeretek, ami eladó, és amit örömmel magaménak mondanék. A válás-elköltözés óta arra várok, hogy végre belevághassak a házvásárlásba, életem első saját otthonának kialakításába. Ehhez kellett egy hivatalos váló-papír, valamint a nevem átíratása az összes kártyán és más egyéb helyen.

Miután mindez megtörtént, leültem a helyi ügyintézővel, hogy belevágjunk a falusi CSOK programba, és itt ért a hidegzuhany. Noha a ház nettó alapterülete 62 négyzetméter, a banki ügyintézésnél a hasznos alapterület számít, amibe csak a 190 cm fölötti magasságú részek tartoznak bele. Nálunk a tetőtér igen ferde, és hiába „hasznos” az alacsonyabb rész is, ahol kiválóan lehet aludni vagy tárolni, a hivatalosba ez mégsem számít. Mivel a CSOK-nál meg van szabva a minimum alapterület, így ekkor szembesültem azzal, hogy nemhogy három, de kettő gyerek után se vehetem igénybe az állami támogatást. Lőttek az 5 plusz 5 milliónak L.

Nehogy azt higgyétek, hogy Réka annyira baromi erős nő, hogy ezt is kibírta idegileg, dehogy. Volt bizony kiborulás ezerrel. Viszont a sok változás, ami életemben, pláne a tavalyi évben történt, arra már megedzett, hogy ha ki is akadok, az ne tartson túl sokáig. Egy délután-este voltam nagyon kiborulva, volt itt bőgés, szidalmazás, szidtam én válogatás nélkül a törvények alkotóit, a volt férjeimet, a sorsot, mindent és mindenkit.

Másnapra nyilván lehiggadtam, és elkezdtünk agyalni a lehetséges variációkon. Például: Megnyerjük az ötöst, és ennyi. Kapunk kölcsön pénzt valami gazdag amerikai nagybácsitól, de hamar rájöttünk, hogy lottónyereményre vagy családi segítségre nem sok az esélyünk. Jöttek a reálisabb ötletek: piaci, államilag nem támogatott lakáshitel felvétele, vagy keresünk a faluban egy másik házat, ami megfelel a CSOK feltételeinek. (Nógrád alap: itt a munkahelyem, a gyerekek sulija, meg amúgy is szép és jó a közösség.)

Bár nagyon nem szeretném itt hagyni ezt a cuki kis házikót, azért kíváncsiságból esténként az ingatlanos oldalakat nézegettük, és rájöttünk, hogy normál méretű lakóingatlant nem találunk itt olyan áron, amennyi hitelt én felvehetnék. Öt éve költöztünk Nógrádra, akkor simán lehetett egyszámjegyű milliós ingatlanokat találni, ma már Almáskertben is húszmillió fölött van a legolcsóbb ház.

Tihanyi Kincső alkotása

Szerencsére úgy tűnik, a ház tulajdonosa emberien áll a dolgokhoz, támogatja, hogy én vehessem meg, ehhez keressük most a jogi-pénzügyi lehetőségeket. Nyilván szorosabbra kell majd húzni a nadrágszíjat, hosszú évekre el leszek adósodva, de egy saját ház miatt megéri. Arra kérlek titeket, hogy drukkoljatok: sikerüljön a lehető legjobb megoldást megtalálnunk, és végre lehessen egy igazi otthonunk! 

Nemsokára két hónapja lesz annak, hogy meghalt a kisbabánk. Akkor úgy éreztem, kell valami cél, hogy arra fókuszálva eltereljem a gondolataimat erről a veszteségről. A házon kívül a mozgás került nálam a középpontba.

Aki olvas, az tudja, hogy a rendszeres testmozgás régóta az életem része. Még ha nagyon lusta kedvemben is vagyok, hetente ötször legalább edzek. Most ezt felemeltem úgy, hogy minden napra jusson legalább egy óra sport. Ebből háromszor felsőtestre edzek, azaz súlyzózom és hasizmozok. Háromszor pedig az alsótest áll középpontban, tehát comb, fenék, vádli.

Minden nap nyújtok, de a vasárnap az extra nyújtós nap, amiket jóga-gyakorlatokkal, relaxációval, intimtornával egészítek ki. Ehhez még hozzájön, hogy autót nem használunk, a központtól viszont messze lakunk, tehát suliba-boltba menni, majd hazajönni, az nekünk majdnem egy óra gyaloglás. Amikor jön a tavasz, és nem csúsznak ennyire az utak, akkor pedig újrakezdem a kerékpározást.

Ezen a héten ráadásul kosárlabdázni is volt lehetőségem, kétszer. Első alkalommal kb. tíz perc múlva majd kiköptem a tüdőmet, pedig középiskolában gyakran kosaraztam. Egy óra edzés után totál kidőltem, másnapra megvolt az izomláz is. Második alkalommal már sokkal könnyedebbnek éreztem magamat, jobban ment a futás, egy és negyed óra elteltével kellemesen elfáradtam, és ennyi. Apropó futás: idén, amint eltűnik az itteni földutakról a jég meg a sár, tényleg elkezdem ezt az általam nem igazán kedvelt mozgásformát, mert érzem: ez fogja feltenni a pontot az i-re. Motivál, hogy nemrég vettem magamnak új sportruházatot: topot, rövidebb cicanadrágot, és egy futócipőt is.

Több célom is van ezzel az egésszel. Egyrészt nemrég még várandós voltam, megnőtt a hasam, felszedtem pár kilót, megnőttek a méreteim. Néhány kiló meg néhány centi mínusz, reális célkitűzés. Másrészt az egészség egyik alappillére a mozgás. Korombéli, sőt, fiatalabb ismerőseim gyakran panaszkodnak ízületi fájdalmakra, fáj a fejük, fáj a gyomruk, mindig fáj valamijük, gyakrabban betegszenek meg. Én szeretnék egészséges maradni, és ezért teszek is. Ahogy idősödöm, érzem, hogy egyre jobban elnehezedik a testem, és ez most nem a kilókról szól. Szeretném egyre könnyedebbnek, rugalmasabbnak érezi magamat.

Tihanyi Tündér fotója

Kérdezhetitek, hogy mikor van nekem erre időm főállás, házimunka, és ennyi gyerek mellett. Hát reggel. Igazi pacsirta-típus vagyok, nappal kelek, de most télen is felébredek hajnaltájt, egy órával azelőtt, amikor ténylegesen kelnem kellene. Sötétben elkezdem a gyakorlatokat, és közben szép lassan kivilágosodik, nekem pedig megjön a jókedvem a naphoz. Minden reggel torna, ettől energikusnak érzem magamat, és vallom, hogy kihat a lelkivilágomra és a társas kapcsolataimra is.

Tegnap pedig olyan jó dolog történt velem! Egy régi iskolatársnőm, akinél a life coaching tanfolyamot is végeztem pár éve, interjúalanynak hívott engem. Szó volt szerelemről, párkapcsolatról, társkeresésről, újrakezdésről negyven felett, gyerekekkel. Ennek linkjét fel is raktam a „Réka útja” fb-oldalra. Utána pedig felcsillant egy reménysugár is az életmód-könyvem kiadatására!

Egyszóval: itt a február, hosszabbodnak a nappalok, készülünk a farsangra, tanítok és mozgok, és nagggyon bízom abban, hogy ez az év elhozza számomra a vágyott saját otthont.

 

2021. február