Képriportot teszek most fel a blogra hétfői túránkról, mely Zoli kedvenc magyar hegyére, a Naszályra vezetett.
Már régóta tervezte, hogy megmutatja nekem a Naszályt. most végre elérkezett az idő. Indulás 6.30-kor Nógrádról. Vácra vonattal, Kosdra busszal utaztunk.
Kosdtól határától, a Naszály kapujából indultunk útnak a felfelé vezető erdei úton.
Nemsokára elértünk a bányász emlékműhöz, ami egy 1931-es tragédiának állít emléket. A régi kő monumentum mellé hét új kopjafát állítottak a hét áldozat emlékére.
A sok száz éves római út még ma is jól járható. Érdekes érzés volt ilyen régi köveken lépdelni.
Zolinak az elmúlt hetek szinte csak a házbővítésről szóltak, jól esett most egy kis kikapcsolódás a természetben.
Rám is nagyon rám fért az erdei séta a sok tanítás után.
Zoli felvezetett a keleti karsztfennsíkra, és itt költöttük el a reggelinket egy-egy sziklán ülve.
Csodálatos látvány tárult elénk a Cserhát irányába.
Innen már Berkenyét, Nógrádot (a várat is!) és Diósjenőt is láttuk.
Egyelőre még csak a keleti panorámában gyönyörködtünk.
Zoli felállt a Kopasz tető csúcskövére.
Az első barlang a 74 közül. Sárkánylyuk a neve.
A Násznép barlangot is Zoli térképezte, csakúgy, mint a Naszály összes barlangját.
Él egy régi legenda, hogy a barlang a nevét arról kapta, amikor egy lakodalom teljes násznépe ide menekült a törökök támadása elől.
Csodálatos volt a fát megölelni, és újra kicsit jobban benne lenni a természetben.
Gyönyörködtünk az őszi erdőben, a sárguló lombokban.
Egy idő után változott a vidék, kikerültünk az erdő sűrűjéből, a fák alacsonyabbak lettek, kopárabbá vált a táj.
Feljutottunk a Naszály-csúcsra (652 m)
A kilátó maga rettenetesen ronda volt, de jól esett fent kicsit napozni, ejtőzni.
A panoráma odafentről annál szebb: Dunakanyar, Börzsöny, Cserhát, Vác...
Kis kitérőt tettünk a Látó hegyre, amit a dolomit miatt Zoli Kőporosnak nevez
A másik kitérőnk a naszályi barlangászok táborhelyéhez vezetett. Itt szoktak sátorozni Zoliék, mikor kutatják vagy térképezik a barlangokat.
Színlő barlang: 3 km hosszú, 173 m mély (térkép by Zoliii)
Ez itt a Naszályi víznyelő, aminek csak a bejáratához merészkedtem le
A hosszú lefelé séta után a Bik kútnál lyukadtunk ki, sajnos zajos fakivágás közepébe
A függőhídnál hatalmas volt a tömeg, sokat kellett várni, míg egyedül állhattam a közepén
Zoli kicsit kiakadt a természetnek inkább ártó, mint használó kirándulókon
A gyadai tanösvényen tettük meg az utolsó kilométereket
Szendehely-Katalinpusztánál ért véget ez a kellemesen fárasztó túra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése