Kertecskénk nagyon szépen alakul!
Virágzik a borsónk, a kislányok kiskertjében
már néhány hüvelyben szemek is vannak. A borsósorok szélére Zoli karókat ütött
le és közéjük spárgát húzott ki. Úgy tudjuk, hogy itt a helyiek hagyják a
borsót a földön elterülni, mint ahogyan azt tavaly mi is tettük, csak mi nem
hagyományból, hanem lustaságból. Lehet én is hagynám, ha háromszor ekkora
konyhakertünk volna, de mi sűrűbben vetettük így a sorokat. A gyüttmentek
szokása ez a felfuttatás. Úgy érzem, felkapaszkodva jobban éri a nap, több
termése fejlődik majd.
A spenótot folyamatosan eszem
salátaként, de a nagyobb növények már virágozni kezdtek. Hagyom felmagzani,
hogy begyűjthessem őket, úgy, mint tavaly, és jövő tavasszal azt fogom majd
elvetni, nem a boltit.
A fejes- és tépősalátáink
burjánzanak. A cakkos nekem kicsit kesernyés ízű, a fodros a kedvencünk. A sima
fejesből rengeteg lett, és a nagyobb példányokon már sárga virágok is
megjelentek. Az itt fejlődő magok sorsát lásd. a fenti bekezdésben.
A káposzta szerencsére megcáfolta
korábbi aggodalmaimat. Lehet, hogy csak sürgetni akartam, és itt a Börzsönyben
csak most jött el az ideje. Jó sok helyen növögetnek a káposzták, bár gondolom,
majd őszre fognak fejesedni.
A babok annyira nagyok, hogy a
tarkák sorait szintén lekarózta Zoli, hogy a zsinórokra felkapaszkodhasson a növény.
A zöldbab még kicsit kisebb; ha megnő, ő is kap hasonló támasztékot.
Sok kis kukorica sorakozik az
északi veteményesünk szélén. Én optimista vagyok, szerintem fogunk még róluk
idén kukoricázni.
Az uborkák is jól érzik magukat
nálunk. Múltkor Zoli talált a földön elbújva egy tasak uborka magot, gondolom
én felejtettem ott hetekkel ezelőtt. Túlélt mindent, úgyhogy még egy sornyival
bővült az uborkás-részleg.
A magról vetett epernek illetve
zellernek se híre, se hamva, így a helyükre tarka egynyári virágokat vetettem.
A káposztához hasonlóan a
karalábé, a karfiol és a brokkoli is szépen fejlődik. Kicsit sűrűn vetettem
őket, úgyhogy most meg is ritkítottam a sorokat, hogy elférjenek.
A sarkantyúka levelei
elszíneződtek, nem jövök rá, mi támadhatta meg. A rézvirág viszont úgy látszik,
a nyárias időre és az esőre várt, mert mégis kibújt a földből.
Kincső kapott egy csomó
citromfüvet, ő maga ültette ki a régiek mellé. Itt néhány menta is illatozik.
A déli kertnél nagy és zöld a
büdöske és a körömvirág, de még egyiken sem nyílott virág.
A retek már nem igazán szedhető,
mert felnőtt, és fehéren virágzik. Innen is tervezek majd magot gyűjteni, főleg
az óriási vajretekről.
Rengeteg hagymánk van, nem tud a
család annyit enni belőle, hogy elfogyjon. Lesz őszre vörös-, lila- és
fokhagymánk.
A sárgarépa és a petrezselyem hálás
a sok csapadékért (májusi eső ugyebár aranyat ér), és közben a sok napfényért.
Igencsak megnőttek, megsűrűsödnek. Azt hiszem, lassan egyelni kéne őket, hogy
elférjenek a földben a gyökereik.
A tökfélék óriási leveleket
növesztettek ahhoz képest, hogy itt vagyunk a hűs Börzsönyben. Hatalmas a
cukkini, és szép méretes már a patisszon és a padlizsán is.
Mivel maga a tök nem bújt ki, a
helyére hónapos retket vetettem, hogy nyáron is ehessünk egyik kedvenc
zöldségünkből. Szép sorokban már elő is bújtak zöld levélkéik.
A régebben kiültetett paradicsomok
gyönyörűek! Nagyon szeretnek ott lenni, sárgán virágzanak, és megjelentek az
első apró és cuki zöld terméseik is. Zoli melléjük is karót szúrt, a lányok pedig
felkötözték őket.
Tagjai vagyunk a helyi biokertész
körnek. A tagok sok fölösleges paradicsom-palántát ajánlottak fel, amiket a
kert üres zugaiba ültettünk, illetve Zoli ki is tisztított nekik egy részt a
déli veteményes aljában.
A paprika (a csípős kivételével) viszont
nem túl szép, és észrevettük, hogy valami gaz hernyó rágcsálta őket meg, a
bazsalikomhoz hasonlóan. Szomorúak vagyunk, mert tavaly a bazsalikom nálunk
burjánzott, és esténként tőle illatozott az egész kert. Most meg csak pár apró,
rágott levelű növényke kornyadozik nálunk.
Az eper se tűnik olybá, hogy
nagyon kellemes lenne neki ott. A zeller és az oregnánó viszont elég szép.
Rendszeres heti programom (sőt,
sokszor heti többször is kimegyek) a gazolás. Guggolgatok, hajolgatok, aktívan
meditálgatok, és kitépkedem a gyomokat. Bár múltkor kapát is vettem a kezembe,
és kicsit fellazítottam a sorok között a talajt, hogy a csapadék jobban bele
tudjon hatolni. Egyszer a lányok is felkapálták a káposzta-részleget.
Kiültettem a veteményesbe néhány virág-palántát,
amik eddig bent voltak cserépben, hadd fejlődjenek szabad földben.
Az akác és a bodza végleg
elvirágzott, viszont kinyílott egyetlen rózsaszínű rózsánk. A kiirtott
dzsungelben is találtunk egy rózsatövet. Eleinte szinte halottnak tűnt, de most
zöldell rendesen, talán később még virágai is lesznek.
A gyümölcsfa-csemetéink is szép zöld
leveleket hoztak, abszolút meggyökeresedtek. A szőlőtövünkön is megjelentek az
első hajtások.
A cseresznyefánkon kezd piroslani
a termés! Ilus néhány régi CD-t felfüggesztett ide, állítólag a rajtuk megtörő fény
elriasztja a seregélyeket. Remélem, így lesz. 2 éve ezek a gazok egy pillanat
alatt tarolták le az egészet. (Tavaly pedig a nagy hidegben elfagyott.)
Gyümölcsszezon indul!
2018. május
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése