ÉletIskola - Tavaszhó

Annyira kerek hónap volt ez az április! Minden szempontból, és ez érvényes az ÉletIskolára is. Tavaszhó… hmmm… sokkal inkább kora-nyár és az időjárás meghatározta, hogy sokszor tanultunk kint a teraszon, és sokat mentünk ide-oda.

Ami a legmeghatározóbb volt, az a környezet-, és természetismeret, sok-sok élő tudással, gyakorlati tapasztalással. Először persze fel kellett frissíteni a térképes ismereteket. Átismételtük a térképek fajtáit, színeit, a domborzati és vízrajzi tényezőket. Ilus gyakorlatilag az összes megyét beazonosítja, és tudja a megyeszékhelyek többségét is. Megtanulta a méretarány fogalmát és azt, hogyan kell használni a vonalas mértéket.

A lányok hazánk tájaival ismerkedtek. Ilus mindig kiválasztott egy tájegységet, annak tanulmányoztuk a részeit, legmagasabb pontjait, folyóit-tavait. Milyen az éghajlata, azaz a hőmérséklet, a napfény és a csapadék, és milyen a talaja. Ezek alapján nekik kellett kikövetkeztetni, hogy vajon akkor miket termesztenek-tenyésztenek, illetve megkerestük a legjellemzőbb ásványkincseket is. Majd megnéztük, melyik megyéket érinti a táj, mik a jelentősebb városai, melyik úton lehet oda eljutni. Végül megkerestük a tájhoz tartozó nevezetességeket és hungarikumokat. A hónapban a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-dombság és a középhegység, valamint a Balaton került sorra.

Mindig a hazánkhoz, tájakhoz kapcsolódó olvasmányokat kapott: Fertőd, Alpokalja, Pécs, Pannonhalmi apátság, Tihanyi levendula, Duna. A természetről a vidéki életről szólt a Bogáncs vagy a Kutya az árban is. Kincső is növényekről (kertészkedés, vidéki élet) meg állatokról (gólya, fecske, állatkertek) olvasott. Budapestet mindketten feldolgozták, volt szó a Lánchídról, az Andrássy útról, a Hősök teréről, az Országházról és a Budai várról. Fontosnak találom a mindennapok gyakorlatában hasznosítható készségeket, ezért olvastak például állatkerti útmutatót vagy színházműsort is.

Mivel a XXI. században élünk, nemcsak az atlaszt, hanem a netes programokat is illik tudni használni. A wikimapián és a google maps-en kaptak gyakorlati feladatokat, illetve az elvirával meg a menetrendek.hu-val terveztek útvonalakat.

A helyismeretet egy kisebb és egy nagyobb témanappal koronáztuk meg. Ellátogattunk a nógrádi tájházba, valamint Vácon tartottunk egy egész napos nagy projektet (lásd. korábbi bejegyzésem).

Kincső még az anyagokkal ismerkedett behatóbban. Azzal, milyen különböző tulajdonságaik vannak, és ezeket hogyan érzékeljük. A három különböző halmazállapotot vizsgáltuk meg, és ezek változásait, különösen a vízét (olvadás, párolgás, lecsapódás, fagyás). Az oldódást kísérletekkel szemléltettük. A szilárd anyagok közül a kristályok érdekelték őt a leginkább.

Ami a természetismeret gyakorlati oldalát illeti, abból az egész csapatnak bőven volt része. Terepet rendeztek, metszettek, talicskáztak, vasvilláztak, kapáltak, gereblyéztek. Zöldségmagokat vetettek, hagymát duggattak, fát ültettek. A kislányokkal medvehagymát szedtünk. A nagy közös kertekben a gyerekek rendszeres feladata az esti locsolás lett, és segítenek gyomlálni is. A két kislány saját kiskertet alakított ki, ahol már szépen bújnak elő a növénykék. (lásd. a kertünkről szóló korábbi bejegyzéseimet).

Rengeteg vers szólt a természetről és Magyarországról, pl. Szülőföldem szép határa, Darázs garázs, Állatkerti útmutató… Tündérem már majdnem tudja az egész Tiszát, Kincső pedig végre megtanulta az Anyám tyúkját. A verstanulást igencsak megkönnyítette, hogy minden versszakhoz (sőt, Ilus külön minden sorhoz!) illusztrációkat készítettek. A költészet napját versek sokaságával ünnepeltük meg. Az iskolásaim ténylegesen: Kende is fellépett a sulis műsorban, olyan megható verset szavalt, ami állítólag igencsak megindította a hallgatóságot.

Ilus a könyvtárból a Tavitündérek titkát vette ki, és rendkívül gyorsan végzett is vele, Kincső pedig a Szimat és a kolbásztolvaj-t olvasta ki. Közös történetünk (a folytatásos esti mese) ebben a hónapban a Szív a kerítésen volt.

A nyelvtan középpontjában még mindig az igék álltak. Ilona számára a három igemód begyakorlása (a kijelentő és feltételes után most főleg a felszólító) volt a lényeg; talán elmondható, hogy már nagyjából megy neki. Kincső is ezekkel foglalkozik, de persze nem ennyire tudatosan, csak a helyesírásukkal. Nemcsak arra figyelünk, hogy az „aggya” az „adjá”-nak írandó, hanem az is hogy a „tudtam”-ot nem dt-vel ejtjük, hanem dupla tt-vel. Ezen kívül most olyan szavak helyesírására gyúrtunk, amik becsapósak: hosszan hangzanak, de röviden írjuk őket, pl. lesz, együtt vagy kisebb. A fiúktól kaptak egy Scrabble-t, azzal játszottak betűjátékokat.

Valahogy mintha kevesebbet írtak volna a gyerekek ebben a hónapban, de ezt én annak tudom be, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk a természetismeretre és a nyelvtanra. Virág egy gyönyörű illusztrált tavaszi verset készített Kendéék faliújságára, amiből Kincső is ihletet merített, és ő is küldött be egy saját alkotást az iskolába. A tájházi látogatás után egy írásos feladattal szedtük össze, miket láttunk a tanulmányi kirándulás során. Ilus rövid üzeneteket és képeslapot írt, valamint egy mesét a manóról. Fogalmazásában kedvenc költőjét, Petőfi Sándort mutatta be. Míg Ilus fogalmaz, addig Kincső az írásos munkafüzetéből szokott kreatív gyakorlatokat választani.

Egész hónapban csak mértünk! Egyik héten hosszt, a másikon űrmértéket, a harmadikon tömeget, a negyediken meg időt. Ez kb. így halad náluk a könnyebbtől a nehezebb felé. A tömegnél nekik zavaró, hogy az alapmértékegység eléggé megfoghatatlan méretű – a métert meg a litert átlátják, a grammot kevésbé. Az időnek az összevisszasága totál összezavarja őket néha: 12-es, 24-es, 60-as szorzók kavalkádja nehezíti. Volt szó mérőeszközökről, mértékegységekről, és ezek oda-vissza történő átváltásairól. Legjobban persze ezt utálják, ennél kevésbé a szöveges feladatokat, de legnagyobb kedvencük a tényleges mérés a gyakorlatban (Zoli építkezése közben erre bőven volt lehetőség).

A matekozásnál a bevezetés meg a levezetés kétféle szokott lenni. Vagy a szorzó- és osztókártyák, vagy pedig egymásnak írnak különböző műveleteket. Az eredményt természetesen ők is ellenőrzik; ilyenkor néha használhatják a számológépet, amit nagyon kedvelnek.

Ilona szókincse igencsak gyarapodott angolból: tanultuk a teljes test részeit és a ruhákat is. Útbaigazításokat adtunk, ennél a kedvenc a robotjáték volt. Tudatosítottuk a többes-számot, és új anyag volt a birtokos eset, kombinálva a have/has got-tal.

Többször csinálok olyat, hogy ha épp főzök vagy mosogatok, berakok nekik egy-egy részt a Relaxá-ból, vagy ők keresnek zenés-dalos angol videókat a neten, ami egyszerre szórakozás és tanulás a számukra.

Most jöttem rá döbbenten, hogy a jó idő beköszöntével a gyerekek alig rajzoltak meg énekeltek, bár persze Csillag rendületlenül jár fuvolázni, Kincső pedig zongorázni, és mindketten szolfézsra, amit nagyon szeretnek. Sőt, Csillag szabadidejében netes segítséggel sok zenét tanult meg zongorán lejátszani. De úgy összességében az énekórákat néhány kerekmesés dal jelentette áprilisban.

Annál többet mozogtak, persze odakint. Az új játszórész a nagy kedvenc a lendülővel meg a többféle hintával. Szinte mindenhová kerékpárral meg rollerrel járnak. Kende csinált magának egy kerti húzódzkodót, ezen szokott edzeni. Kapott egy gördeszkát, elkezdett rajta tanulgatni. Az iskolájuk kapott egy olyan lehetőséget, hogy ingyen lehet járni kenu-edzésre a Nőtincsi tóra – természetesen a fiam is élt ezzel a lehetőséggel.

A választások kapcsán sokat beszélgettünk a gyerekekkel a politikáról. Ezen kívül téma volt még a napirend, a rendezvények, és ünnepek. Beszélgettünk a barátságról, a családi szokásokról, magyar hagyományokról. Ezen felül az internet előnyeiről és veszélyeiről valamint arról, milyen tágas és színes a világ. Ehhez a Népek, a Hogyan laknak és a Hogyan közlekednek című könyvek voltak segítségünkre.

Húsvétkor a nagyszülőkkel az egész család a Természettudományi Múzeumban járt.

Csillagék osztálya Szécsénybe utazott, ahol körbejárhatták a kastélyt és a múzeumot.

Sportnapot tartottak Nógrádon, ahová nemcsak a névadó Hesz Mihály volt hivatalos, hanem egy kenus olimpikon, Wichmann Tamás is. Az ünnepségen Kende készített vele interjút!

Ennek a napnak a keretében megnézhettünk egy kutyás bemutatót a focipályánál, és egy abszolút élethű mentési akciót is („baleset”, rendőrök, tűzoltók, mentők).

Az iskolai egészségnapon zöldségekből és gyümölcsökből készítettek szebbnél szebb kompozíciókat, ahol Kendéék győzedelmeskedtek. Csillagék környezetvédelmi plakátot készítettek, valamint minden osztály egészséges kóstolóval kínálta a többieket.

Virágról aki fél év híján nagykorú, nem túl sokat tudok írni, mert alig látjuk őt itthon. A párjával most költöztek be az új házba Medinán, azt újítgatják, csinosítgatják. A festésben Kende is segített nekik. Tehát a legnagyobb gyerekem szép lassan kirepül a családi fészekből, és önálló életet fog élni…

2018. április