Budaörs

Képriport a múlt hétvégi budaörsi túránkról

Aminek 3-4 óra alvás után (előző nap iskola-farsang és születésnapi buli volt), meglehetősen náthás állapotban vágtam neki. Ahhoz képest 8 csúcsot sikerült megmásznunk!

Sajnos eléggé borongós, de legalább nem túl hideg időt fogtunk ki.  A kesztyű azért jó szolgálatot tett a bot fogásánál és a sziklákra kapaszkodásnál. Először a Törökugratót vettük célba.

Ezután jött a 24 ökrös hegy, szép kilátással. Kedves férjem elkezdett paráztatni, hogy vad-szagot érez, amiről én rögtön vaddisznóra asszociáltam. 

Itt a bércen vártam meg, míg Zoli megkeresett a sziklafalban három kisebb barlangot. Addig szépen megreggeliztem. 

Jó hasznát vettem a kettő okoska-botocskának. Igazi minden bajból kihúzócskák.

A Csík-hegy csúcsán. Itt nem csúcs-kő volt, hanem csúcs-farakás. 

A kalóz macskák ide építették fel hajójukat sok-sok fadarabból. 

A Ló-hegyre elég nehéz volt felkapaszkodni. Persze itt már mosolygok, pedig ezután a lejutás sem volt egyszerű.

A Ló-hegy csúcsán fiatalokat találtunk, tábortűzzel, függőágyakkal. Szerintem fent aludtak előző éjszaka.

A Szállás-hegyre is meredek úton vitt fel az út. Vagyis út, az nem volt, csak kaptattunk felfelé a hegyoldalban, míg fel nem értünk.

Zoli ért fel először a csúcsra. Érdekes volt a kilátás a környező kopár hegyekre. 

Én "villámtempómban" követtem őt. Innentől a gerincen haladtunk tovább.

A Farkas-hegy volt a következő csúcsunk.

A Vitorlázó-repülős emlékműnél fotózkodtunk.

Ez a kép már az Odvas-hegy csúcskövén készült. Jó meredek volt az ide vezető ösvény is, ugyanis nem a lankás déli oldalról, hanem észak felől közelítettük meg. 

Sajnos Zolinak hosszas keresgélés után sem sikerült megtalálnia az itteni barlangot. Aztán később a messziről, a másik hegy oldalából visszanézve látta meg a bejáratát, de akkor már késő volt, nem ment vissza. 

Utolsó állomásunk a Kő-hegy volt. Mielőtt megmásztuk volna, Zoli talált több kisebb barlangot is, mindegyikhez felmászott, némelyikhez igencsak küzdelmes kapaszkodás után. 

Zoli természetesen erre a sziklára is felmászott. Mint mindenhová,ami az útjába akad. Amikor régebben Budaörsön laktam, még csak a kereszt volt meg itt, a kápolna később épült.

Sajnos az itteni barlang bejáratát bezárva találtuk. Úgyhogy gyönyörködtünk a panorámában, a keresztben, kápolnában, szobrokban, majd innen indultunk el hazafelé.
Nyolc csúcs, 14 kilométer, kb. 500 szint felfelé is, lefelé is - kb. 5 óra alatt.

2018. február