Ha három szót
kellene találnom, melyek legjobban jellemzik az elmúlt évet, akkor talán a
„ház” és az „iskola” és a „Nőszirom” lennének azok.
Kezdjük talán a
házzal, hiszen számomra az otthonunk egy kincs. Májusban a férjem belefogott
egy hatalmas projektbe: minimális segítségektől eltekintve tök egyedül
kibővítette és felújította a házunkat. Kétszer akkora lett az
konyha-étkező-nappali tér, Zolinak lett egy saját szobája, szuper
könyvespolcokkal, és egy műhelye. Így a kamra sokkal tágasabb és átláthatóbb
lett, és kaptunk egy nagy fagyasztószekrényt is. Nekem is lett egy szobám, mert
a régi hálószoba felköltözött az új hálókuckóba, ahová nyírfalépcső vezet.
A teljesség
igénye nélkül csak: új a konyhapult, a konyhaszekrény, lett duplatálcás plusz
csepegtetős mosogató, és szuper csempe. A tér közepét egy hatalmas étkezőasztal
foglalja el, és kialakult egy hangulatos nappali sarok is új fonott fotelekkel
és új tálassal. Lent hajópadló, a falakon és a plafonon lambéria, hogy helyen
nyers fa oszlopok. A szigetelést kőzetgyapottal oldotta meg. A teraszt
lebontotta, ablakok kerültek új helyre, valamint új ablakokat is vettünk –
köztük a három osztott natúr faablak (min. húszéves álmom volt!). A tetőt
újracserepeztük, a villamoshálózatot kibővítette, és vettünk-kaptunk új
lámpákat is. Sok feladat maradt még jövőre is, de erről majd a következő
bejegyzés volt szólni.
Az iskola a
másik olyan, ami meghatározta az évünket. Egyrészt azért, mert véget ért kilenc
év otthontanulás, és szeptembertől a két legkisebb gyermekem, Tündér Ilona és
Kincső Enikő is iskolások lettek. Az előző tanévben még magántanulók voltak, és
vizsgáztak, ősztől azonban ők is bejárósok lettek. Egész jól veszik az
akadályokat mind a tanulás, mind a közösség terén.
Kende év elején felvételizett,
januárban megírta a központi írásbelit, márciusban volt szóbeli elbeszélgetésen,
és fel is vették Abára. A tanév végén tanárbúcsúztatót rendeztek, majd
elballagott Nógrádról – ide eljött az egész család, így megismerhettük húgom új
párját is. Szeptembertől tehát Kende is az abai Atilla Király Gimnáziumba jár
és kollégista.
Virágnak ez az
utolsó előtti tanéve ott, most magyar modulos. Sajnos májusban nemcsak a tavasz
ért véget, hanem az ő kapcsolatuk is Lajossal. Az új tanévre kiköltözött a kollégiumból
egy albérletbe néhány barátjával-barátnőjével. Nagylányom a nyári szünidőben
diákmunkát vállalt, egy szállodában volt szobalány – jogosítványra gyűjt.
Virág továbbra
is néptáncol Abán, Kende is elkezdte ott a táncot, viszont a kislányok
abbahagyták a néptáncolást Szendehelyen. Csillag továbbra is fuvolázik, ráadásul
drámára is jár, Kincső továbbra is zongorázik, Tündér továbbra se jár sehová. Kende
kézilabdázott Nógrádon, kenuzni járt Nőtincsre, futóversenyeken vett részt, most
inkább focizik Abán.
Másrészt azért
meghatározó az iskola, mert augusztus végén munkába álltam a Hesz Mihály
általános iskolában. Februárban lejárt a főállású anyaságim (GYET: havi 28.000
ft!), néhány hónapig munkanélküli voltam, azaz álláskeresési járadékot kaptam.
Aztán megtudtam, hogy elmegy a suliból a régi angoltanár, így nyáron
megpályáztam az állást, majd kiderült, hogy felvettek. Pánik is volt, öröm is. Az
állandó biztos havi jövedelemnek nagyon örülök, annak kevésbé, hogy egyelőre
sajnos gyakornoki státuszban vagyok. A portfóliómat már megírtam, ennek védése
és a vizsgatanításom most január végén lesz.
A harmadik
kulcsszó a Nőszirom, ami egy női life coach szövetséget jelent, melyet hirtelen
felindulásból indítottam el májusban. Jó kis közösség alakult ki belőle.
Gyakorlatilag napi szinten chattelünk írásban, hetente vannak skype-os
megbeszéléseink, és havonta találkozunk személyesen. Elindult a Nőszirom
facebook-oldal, a Nőszirom klub, és végre fent vagyunk az Instagramon is.
Augusztusban zártkörű szakmai napot, novemberben pedig a nagyközönség számára
is látogatható nyílt napot tartottunk.
Egyéni akcióm
volt a tavaszi és nyári megújulás csoport. Terveztem egy nógrádi női kört is
beszélgetéssel és tánccal, de ez egyelőre nem indult még be. A blogjaimra a
munkám miatt kicsit kevesebb időm és energiám van, de azért igyekszem
rendszeresen felrakni írásaimat. Személyes blogom, a „Réka útja” a
legnépszerűbb, több mint 700 követője van, és ide idén ezzel a bejegyzéssel
együtt 55 posztot tettem fel. A „Boldog Nő” általános témájú blog több mint 500
követővel, és 37 új poszt került fel rá. A „Réka Life Coach” pedig a szakmai
blogom, ahová 35-ször posztoltam, és nem áll messze a 300 követőtől.
Továbbra is
nagyon szeretünk itt élni Nógrádon. Úgy érzem, egyre jobban részei vagyunk a
faluközösségnek. Már csak azzal is, hogy itt tanítok, hirtelen sok ember ismert
meg engem, minket. Ráadásul tagjai lettünk egy helyi biokertész körnek, akikkel
tapasztalatot vagy információt csereberélünk, de konkrétan magot, palántát vagy
terményt is. Indult egy adok-veszek csoport is, velük tavasszal és ősszel
bolhapiacot tartottunk a könyvtárban. Jó érzés, hogy sokat segítettük egymást
kölcsönösen. Sajnos idén alig jártunk át Diósjenőre a Boróka-házba (párszor
társasköröztünk csak), viszont tagjai lettünk a nógrádi Napraforgó Egyesület újonnan
alakult nagycsaládos tagozatának. Ráadásul egy baráti házaspár ideköltözött a
közelünkbe - még egy jó család került az Almáskertbe.
A veteményesünk
idén kétszer akkora lett, mint tavaly, mert a déli kertrészben dzsungelt
irtottunk, és művelés alá vettünk egy újabb, kb. 100 nm-es területet. Rengeteg
magot vetettünk és palántát ültettünk, és néhány kivételtől eltekintve jó
termésünk lett. Befőztünk lekvárt és befőttet, tettünk el savanyúságot, szószt,
és lecsót. A fagyasztóba zöldség és gyümölcs-hegyek kerültek, a kamrába szárított
fűszerek és gyógynövények. Tavasszal virágzottak a hagymásaink és a
gyümölcsfák, gyümölcsfákat ültettünk és Diósjenőn a kastélyparkban rengeteg
medvehagymát szedtünk.
Átolvastam a
2018-as naptáram bejegyzéseit, és hihetetlen, mennyi minden történt velünk
illetve a gyerekekkel ebben az évben. Most csak címszavakban számolok be róluk,
a fontosabbakról úgyis olvashattok a blog korábbi bejegyzéseiben:
- Február: Farsang,
Kende nem akart táncolni a nyolcadikosok hagyományos keringőjén, Csillagék
osztálya az „Egy szoknya egy nadrág”-ot adta elő, Kincső cicának öltözött be
- Április:
Nagypapiékkal a Természettudományi Múzeumba mentünk, Költészet napja, Föld
napja
- Május: Kende
és Csillag Anyák napi műsora, Gyereknap Nógrádon, Vízibusz-program
- Június: Nógrádi
várjátékok, régi-zenével, solymásszal, várcsatával, ahol Kende zászlóvivő volt,
Csillag pedig kézműves alkotásait állította ki
- Július: Kende
utazása Kanadába Attisékhoz, volt Torontóban, a Niagara-vízesésnél és New
Yorkban is, kislányok Siófokon Szandráéknál, bobozás Fűzfőn
- Augusztus:
Kende evezős fecsketábora Dunaszigeten, rajzszakkör a kislányoknak a
könyvtárban
- Szeptember: Szüret,
vonatozással, tánccal, fúvóskoncerttel, és bállal, papírgyűjtés, Euroskills
szakmai verseny és kiállítás
- Október:
sportnap Diósjenőn, tökfaragás, Csillagék október 23-i ünnepsége, Kendének
sikerült eltörnie a karját focizás közben, Fehérváron műtötték meg
- November: Márton
nap, lámpásos felvonulással, és tűzzsonglőr-show-val, Tündér moziban, Virágnak
néptáncos és kézműves-tábor, faültetés az iskolában, iskolai átadó-ünnepség
- December: Mikulás,
Hesz-nap, Kincsőék karácsonyi műsora
- Zeneiskolai
fellépések az iskolában, az evangélikus templomban, koncert a katolikus templomban,
néptáncos fellépés Abán
- Színházi
előadások Vácon (pl. Tanár úr, kérem, 80 nap alatt a Föld körül, Micimackó…)
- Cirkusz Tündérnek
az osztályával
-
Osztálykirándulások: Virágék a Nyugat-Magyarországi Peremvidéken, Őrségben és
Szlovéniában, Kende Márta-Sástón, Csillag Egerben és a Szalajka völgyben,
Tündérék Pécsen és Orfűn.
- A gyerekek néhányszor
mentek apjukhoz Bakonyba, vele többször Bercelre, kétszer a barátaikhoz Únyba, és
Halásztelekre
- Barátokkal
voltunk a gödi strandon, Nagymamival a Palatinuson, Kende és Csillag a gödi
strandon, a kislányok az apjukkal többször Alsóörsön a Balatonban
- Már nem is
emlékszem, mikor, de a lányok jártak a Holnemvolt parkban, Csillagék
Szécsényben, Kende interjút készített Hesz Mihállyal és Wichmann Tamással, volt
egészségnap, az otthontanulósokkal váci témanap, velük a várba is kirándultunk
és megnéztük a nógrádi tájházat
Ami a politikát illeti,
számomra nem volt jó ez az év, a választások csalódást hoztak, de itt nem fogok
belemenni a részletekbe.
Érdekes,
valahogy idén, valószínűleg a szétbombázott állapotoknak is köszönhetően
kevesebben látogattak el hozzánk. Emlékezetes marad, hogy Viktorék
Ausztráliából jöttek el Nógrádra, és végre nemcsak olasz feleségét, de cuki
kisfiukat is megismerhettük. Zoli ekkor fogott életében először a kezében
kisbabát!
Az ünnepek
igencsak érdekesen alakultak. A tavalyi karácsonyt idén, január elején
ünnepeltük meg, az ideit viszont nagyon nagy családi körben, a megújult,
kibővült házban.
Zoli 49.
születésnapját ünnepelhette (hihetetlen, hogy jövőre kerek 50 lesz!), én a 44-et.
Virág idén nagykorúvá vált, betöltötte a 18. évét. Kende 15, Csillag 13, Tündér
11, Kincső pedig 8 éves lett.
30 éve annak, hogy
elballagtunk az általános iskolánkból, ennek örömére rendeztünk egy Mókusos
évfolyam-találkozót.
Az építkezés
miatt mi Zolival kettesben nem mentünk el itthonról túl sokszor, de azért akadt
néhány közös programunk.
Túráztunk a
budaörsi hegyekben, a Sas-hegyen, a Naszályon, és persze Börzsönyben (Hont, Drégely
vára, Csóványosi téli túra).
Megnéztük a
Nemzeti Múzeumot, és Egerben több múzeumot is.
Április végén a
Bodrogon vízitúráztunk: életemben először ültem kenuban és nagyon tetszett.
Végigeveztünk az egész Bodrogon Julival és Zolival, majd csalinkáztunk a
Bodrogközben, és volt városnézés Tokajban meg Sárospatakon.
Székesfehérvárt keresztül-kasul
bejártuk, megnéztük a belvárost, és a Bory-várat is (itt később Kende is járt
az osztályával). Gárdonynál fürödtünk a Velencei-tóban.
Egy hosszabb
utazás is megadatott nekünk. Olaszországban jártunk egy másik baráti párral,
Csillával és Zolival, hegyet is másztunk, fürödtünk is a tengerben, és várost
is néztünk. Feltúráztunk a Gran Paradiso alatti turistaházba, ahol megdöntöttem
eddigi magassági rekordomat (2735 m). Az Aosta völgy fölé mászva életemben
először láttam meg a Mont Blanc-t. Toscanában a tengerpart várt ránk, valamint
Carrara, Lucca, és környéke.
Tél végén Egerben
töltöttünk egy napot, amikor a belvárost szinte minden nevezetességét láttuk,
és persze a várat is.
Három
fesztiválon is jártunk. Az Everness volt a családi együttlét, ahol Virág és
Kende a zöld csapat tagjaként önkéntesként vett részt. Sátoroztunk, tartottam
ÉletIskola-előadást, megnéztünk egy csomó előadást férfi-női témákról,
szerelemről és szexről, a Zöld-s-ég sátorban pedig a természetes életmódról. Kiemelkedő
volt számomra Szombathelyi Tibor (Élet iskolája), Soma (Új egyensúly), és Bedő
Imre (Férfiak klubja). Táncoltam moldvait, niát, esctatic dance-t is.
A Fezenen
rengeteg koncertet hallgattunk meg: Ákos, Halloween, Halott pénz, Kowa, Accept,
Parno Grast, Ocho Macho, Kalapács, Besh o Drom…
Ja, Budapesten
is voltunk egy koncerten: a Therion-t néztük meg a Barba Negrában, elő-zenekaruk
az Imperial Age volt.
A Gyüttment
fesztiválon Zebegényben a Zengő pagony sátorban közös előadást tartottunk Csodinával
az otthontanulásról. Itt nagy öröm volt a sok régi ismerőssel, főleg a
széplakiakkal való találkozás.
Ebben az évben
eléggé kevésszer jutottunk el moziba. Néhány példa csupán: az új Star Wars
film, Kincsem, Queen-féle Bohemian Rhapsody, egy borzalmas Keenau Reeves film
(szerencsére a címére sem emlékszem), és filmvetítések az Everness-en (pl.
Békés harcos útja).
Képzeljétek,
idén elkezdtem sorozatokat nézni. A life coaching kapcsán a Terápiát, majd
később a Társasjátékot és a Válótársakat. Engem csak a mai magyar, (nagyjából)
valóságban játszódó filmet kötnek igazán le.
Míg Zoli a
DVD-vásárlások helyett idén töménytelen mennyiségű könyvet szerzett be
különböző antikváriumokban és adok-veszek oldalakon, addig én idén viszonylag
kevés könyvet vásároltam. Címszavakban: Haás Gyuri nagyvárosi serpa: Sétamesék,
Jocó bácsi (alias Balatoni József): Osztályharc és Tanulj szabadon, Vona
Kriszta: Idáig jutottunk, Almási Erzsi: Tanult iskolázatlanok (kedves barátném könyve
az otthontanulásról).
Tehát dióhéjban
ennyi volt a 2018-as év. A 2019-esről, újévi fogadalmaimról és terveimről a
következő bejegyzésben fogok írni nektek!
Minden kedves
olvasómnak Boldog Új Esztendőt kívánok!
2018. december
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése