2019. január 2., szerda

Újévi fogadalmak


Kamaszkoromban a pöttyös és csíkos könyveken szocializálódtam, valamint Adrian Mole titkos naplóján. Nálad is kult-regénynek számított? Ebben a főszereplő kamasz srác minden újévkor (az olvasó számára igen vicces) listát készít azokról a dolgokról, amelyeken változtatni akar jövőre. Meglehetős összevisszaságban követik nála egymást a szerelemmel, a lelkiismerettel, valamint a mindennapi élet apróságaival kapcsolatos fogadalmak. Hűséges lesz a barátnőjéhez, jól fog tanulni, megbocsát és kedves lesz – valamint beviszi a kerékpárt és kimossa maga után a kádat.
Marhaság, legyinthetsz, de szerintem azért az emberek többsége az óév lezárásakor, az újév kezdetekor óhatatlanul is tesz fogadalmakat. Ha karácsonykor te is telezabáltad magadat töltött káposztával meg bejglivel, majd egész biztosan kicsúszik a szádon, hogy jövőre ez másképp lesz. „Nem eszem ennyit, fogyózom, egészségesebben táplálkozom, többet mozgok, stb.!” Az én újévi fogadalmaim is általában ehhez a témához kapcsolódnak. Kevesebb édesség, több zöldség-gyümölcs, több folyadék, ez jövőre megint az alap.
Valahol ott ronthatjuk el az újévi (és minden más egyéb) fogadalmakat, hogy túl nagy célokat tűzünk magunk elé. 20 kiló fogyás eléggé irreálisnak hangzik, és ha nem sikerül hamar teljesíteni (miért is sikerülne?), akkor a kudarc elveszi a kedvünket az egésztől. A légből kapott fogadalmak vége egészen biztosan a visszaesés lesz. Ennél sokkal jobb vállalható dolgokat megfogadni, amikhez kell ugyan erőfeszítés, de nem tűnnek totálisan lehetetlennek. Már sokszor volt arra példa, hogy rendszeresen tornáztam, szóval ezt megfogadni azt hiszem idén se lesz nehéz. (Bár attól tartok, hogy év vége felé közeledve menetrend szerint megint lesz egy-két hónap kihagyás.)
A másik probléma a fogadalmakkal, hogy túl általánosan fogalmazunk. Egészségesen fogok élni – ahány ember, annyiféleképpen értelmezhető ez a mondat. Van, akinek az alkoholról, dohányzásról való leszokást, másnak viszont a vegán vagy paleo étrendre való átállást jelenti ez a mondat. Egyesek futni kezdenek, másoknak elég annyi, ha autókázás helyett gyalog mennek munkába. Tehát ha megfogadsz valamit, akkor legyen a célkitűzésed annyira konkrét, amennyire csak lehet. Pl. január elsejétől egyáltalán nem eszem húst, és pont. Vagy: hetente kétszer eljárok futni a Margitszigetre. Nekem bőven elég a fentieket megfogadnom a táplálkozással és a mozgással kapcsolatban, mert más szempontból úgy érzem, eléggé egészségesen élek.
Bizonyára van erről is statisztikai kimutatás, hogy az újévi fogadalmakat mennyi idő (szerintem max. néhány hét, de sokszor csak pár nap) után szegik meg az emberek. Ugyanis a harmadik hiba, amit elkövetnek, hogy nem tűznek ki a céljaik eléréséhez pontos határidőt. Majd jövőre lefogyok, na ja, a jövőre, az a január 1. is, és a december 31. is. Március 1-re, azaz két hónap alatt leadok 5 kilót – ez már kézzelfoghatóbban hangzik. Én fogyni nem akarok, minek, viszont az év végén szokásosan elmaradt reggeli tornáimat tényleg újra visszahozom az életembe.
A negyedik probléma a fogadalmakkal az, amikor túlzottan ragaszkodunk hozzá. Jó dolog célokat kitűzni, de azok mellett mereven kitartani már nem igazán üdvös. Tehát hiába fogadtad meg a fogyókúrádat, ha épp most lettél várandós, akkor koncentrálj a babára, és felejtsd el a diétát. Semmi baj nem történik, ha nem azonnal teljesülnek a célok.
A túl sok fogadalom is egy nagy csapda. Az új évben megkeresem életem szerelmét, lediplomázok, álom-állást találok, és szuper lakásba költözök – ezek önmagukban is igencsak nagyszabású fogadalmak, így együtt megvalósítani őket pedig tényleg csak valamiféle csoda folytán lehetne. (Bár azért ne becsüljük alá a csoda fogalmát, hiszen csodák, ha hiszed, ha nem, léteznek.) Aki azonnal mindent meg akar változtatni az életén, az könnyen találhatja magát következő Szilveszterkor ugyanúgy szingliként, még mindig a szakdolgozatot írva ugyanabban a lepukkant albérletben.
És miért pont Újév napján tesszük meg ezeket a fogadalmakat? Bizonyított tény, hogy a naptár különlegesebb pontjain könnyebb belekezdeni a változásba, mint máskor. Ilyen a hétfői nap, a születésnapunk, újhold vagy az újév. Én épp ezért nem vagyok olyan, mint Garfield, egyáltalán nem utálom a hátfőket, sőt: ezekre a napokra mindig az újrakezdés lehetőségeiként tekintek. De figyelem: azt írtam, belekezdeni könnyebb, azt nem, hogy véghezvinni is!
A fentiekben főleg a fogyást említettem példaként, mert felmérések szerint a nők leggyakrabban ezt fogadják meg újévkor. Pedig jó volna, ha a test mellett a szellemünk is a középpontba kerülne. Fogadd meg, hogy elolvasod X könyvét (nekem például most Lackfi János új regényére fáj a fogam), vagy beiratkozol egy régóta vágyott tanfolyamra. Esetleg mit szólnál ahhoz, hogy felkeresel egy life coach-ot? (Ez itt a reklám helye.) Nemrégiben újra bejött az életembe az orosz, a nyári utazásunk kapcsán pedig az olasz nyelv. Tehát nálam egyfajta célkitűzés, hogy az orosztudásomat társalgási szintre fejlesszem, és alapfokon megtanuljak olaszul. Ja, és természetesen cél a január 25-i sikeres vizsgatanítás és portfólió-védés.
Lelki vagy szociális célkitűzéseink is lehetnek. Nekem például az, hogy a sok virtuális, de épp ezért kissé felszínes emberi kapcsolatom helyett jobban igyekszem valós és mélyebb kapcsolatokat kialakítani másokkal. Hiába terveztem tavaly, mégsem indult el a nógrádi női kör, tehát épp itt lenne az ideje, hogy januártól belekezdjünk a beszélgető-körökbe és a táncos összejövetelekbe. Tavasszal megint szeretnék csinálni egy netes megújulás programot. A Nőszirom klub eddig virtuálisan működött, de most élő eseményeket is fogunk rendezni. És azt vállaltam, hogy havonta egyszer tartok egy női kört Budapesten, és ha hívnak, alkalmanként vidékre is elutazom a Nőszirmosokkal programokat tartani.
Számomra elég nehéznek ígérkezik az elkövetkező év abból a szempontból, hogy a férjem külföldön fog dolgozni. Három hetet Németországban tölt majd, és csak egy hetet lesz itthon. Ezt addig csinálja, míg össze nem gyűjti a pénzt a házunk felújításának további folytatásához. Tehát közös terv a ház külső szigetelése, a falak borítása domború lambériával, a lábazat burkolása terméskővel, és a terasz befejezése. Amíg ő nem lesz itthon, többet leszek a gyerekekkel, és önmagammal is, tehát valószínű, hogy a fenti fogadalmaimat könnyebben fogom tudni teljesíteni.
A legtöbben cikinek tartják másoknak is elmondani, miket fogadtak meg, mert ha nem sikerül betartaniuk a fogadalmaikat, akkor égni fog a fejük. Nekem viszont már sok éves szokásom, hogy megosztom veletek, népes olvasótáborommal a fogadalmakat. Ha elbukom, nekem ugyan nem gáz, legalább nem fogjátok azt hinni, hogy nekem minden sikerül. Szerintem sokkal hitelesebb az ember, ha nemcsak a sikereit, hanem a kudarcait is leírja. Kommentben ti is leírhatnátok, hogy miket szeretnétek elérni a 2019-es esztendőben.
(A cikket a december végi Egri városnézésünk képeivel illusztráltam.)
(2018-ban több mint 28.000-szer olvastátok a blogomat. Célom 2019-re, hogy legalább ugyanennyiszer nézzétek meg posztjaimat.)

2019. január


3 megjegyzés:

  1. A torna nekem is elhanyagolódott az év végén, igaz, a sok munka mellett nehéz lett volna beiktatni. Ma már újra nekiláttam a régi gyakorlatokkal, több, mint egy órán át. Remélem, sikerül továbbra is kitartani! Saját érdekem.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Réka!Most találtam rá az újból megnyitott blogodra.Réges-régi olvasód vagyok, inkább voltam.Utólag értesülve esküvőtökről sok boldogságot kívánok nektek. Örülök a házatoknak, a kertnek, a gazdag kamrádnak, s érdeklődve olvastam a munkába állásodról. Szóval: a legjobbakat kívánom nektek!

    VálaszTörlés
  3. Nagymami, te nagyon fitt vagy, és tudom, hogy te is újra fogod kezdeni! Kedves Holdgyöngy, igen, ismerős a neved, még a régi felületről :) Nagyon szépen köszönjük a jókívánságokat, viszont kívánjuk!

    VálaszTörlés